Csökken a munkaidő, nő a versenyhátrány

Csökken, és szigorúbban ellenőrzött lesz a közúti fuvarozók munkaideje. A változtatástól Brüsszel a balesetek számának csökkenését várja. Magyarországon azonban a legtöbb út mentén nincsenek meg a feltételek a sofőrök pihenéséhez. Az autóbuszos utazási irodákat pedig el is lehetetlenítheti a rendelet.

Az Európai Parlament a közlekedés biztonságának javítása céljából tovább szigorította a teher- és személyfuvarozók munkarendjét. A rendelkezéstől a sofőrök kimerültségéből származó balesetek számának csökkenését várják. A szigorítás mind a teherautó-, mind a buszsofőröket érinti.

Az EU-n belül a francia érdekcsoport kezdeményezte a munkaórák további csökkentését. Franciaországban mindig is erősek voltak a szakszervezetek, azonban az ő fejlett iparuk elbírja a rövidebb munkahét bevezetését – köztudott, hogy Európa legrövidebb, mindössze 35 órás munkahetét szintén a franciák élvezhetik -, a kevésbé fejlett tagállamok viszont nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust. Az előterjesztés szerint a korábbi heti 74 óra helyett maximum 54 órát tölthetnek a volán mögött a sofőrök, s a munkaidő négy hétre elosztott átlaga legfeljebb heti 48 óra lehet. Napon belül is növekedne a megszakítás nélkül kötelező pihenéssel töltendő órák száma: a jelenlegi nyolcról minimum kilenc órára.

A rendelet újabb pofont jelent az amúgy is versenyproblémákkal küzdő hazai fuvarozócégeknek. Rajnai Zoltán, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) elnökségi tagja lapunknak kijelentette: hazánkban az infrastruktúra kiépítetlensége sem teszi lehetővé a rendszeres pihenők további szigorítását, hiszen – főleg az ország keleti régióiban – nincsenek pihenésre alkalmas útszéli megállóhelyek. Rajnai hozzátette, hogy a helyzet várhatóan csak rosszabb lesz, hiszen a statisztikák szerint az unióhoz csatlakozott országokban három év alatt 10-15 százalékkal emelkedik a közúton szállított áruk mennyisége.

A rendelkezés betartását szigorúan ellenőrizni fogják. A járművekbe már most is kötelező a mechanikus tachométer használata, mely rögzíti, hogy az adott teherautó vagy busz mennyit állt, és mennyit töltött a sofőr a volán mögött. A jövőben bevezetik a digitális tachométert, amely az utolsó egy hónap adatait rögzíti. A sofőrnek kötelessége lesz a munkahelyén ezt leolvastatni, a munkáltatónak pedig az adatokat három évig megőrizni, és a hatóságok számára kiadni telephely-ellenőrzés esetén. Ezen a téren sincs egyetértés az uniós tagországok között. A pihenőidők be nem tartása esetén a hatóságok a munkaadót büntetik, akár a gépjárművek forgalomból való kitiltásával is. Rajnai elmondása szerint hazánkban az ellenőrzés jogszabályi hátterével is gond van, hiszen a rendőrök szigorúan megbüntetik a túl sokat vezető magyar sofőrt, de a külföldiek bírságolására nincs lehetőségük.

Vereczkey Zoltán, a MKFE Személyfuvarozói Tanácsának elnöke a Demokratának kifejtette, hogy egyéb járulékos problémák is jelentkeznek a munkaidő csökkentéséből kifolyólag. A fuvarozó cégnek ugyanis így többlet-létszámra lesz szükségük, bizonyos nonstop buszos utakra például eggyel több sofőrt kell majd beültetni. Azonban a magyar állam éppen most szigorítja a sofőrök munkafeltételeit – 2008-2009-től a hivatásos jogosítvány megújításához nem lesz elegendő az orvosi vizsgálat, hanem rendszeresen szakmai vizsgákat is kell tenniük, ami további pluszköltséget jelent a munkaadók számára. Lehet, hogy emiatt néhány cég egyszerűen megszüntet bizonyos buszos utakat. Vereczkey szerint azonban ennél sokkal nagyobb problémát jelent a keleti, például román, ukrán kamionosok és sofőrök jelenléte. A megrendelőknél behozhatatlan versenyelőnyben vannak, hiszen őket nem kötik az uniós előírások, míg a magyar kollégáiknak kötelességük betartani azokat.

Balázs Attila