Később is folytatódhat az ukrán gáztranzit

Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítése után is folytatódhat az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitszállítása – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Peszkov emlékeztetett rá, hogy korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök is arról beszélt, nincs szó arról, hogy az Északi Áramlat-2 üzembe helyezésével megszüntetnék az orosz gáztranzitot. Azzal az újságírói felvetéssel kapcsolatban, hogy miközben Angela Merkel német kancellár múlt héten garanciákat emlegetett a tranzit fenntartásával kapcsolatban, a Kreml pedig csak annak lehetőségéről beszél, a szóvivő kijelentette, hogy nem feladata a német vezető szóhasználatának értelmezése.

Finnország partvidékénél szeptember elején kezdődött meg a tervek szerint Oroszországot Németországgal majdan összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése, és folyik az építkezés német területi vizekben is. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővíthetik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és amely a németországi Greifswaldig tart.

Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. 

Hétfőn egyébként Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke – Putyin korábbi utasításával összhangban – elrendelte, hogy a ház szakbizottságai kezdjék meg annak a törvénymódosításnak az előkészítését, amely megkönnyíti majd az ukránok szánmára az orosz állampolgárság felvételét. 

Az orosz elnök a Buenos Aires-i G20-csúcson szombaton tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország nemhogy nem fog tükörintézkedésekkel reagálni arra, hogy Ukrajna a területén bevezetett hadiállapot keretében megtiltotta a 16 és 60 év közötti orosz állampolgárságú férfiak beutazását, hanem meg is könnyíti az ukránok számára az orosz állampolgárság megszerzését és az országba történő belépést.

Az orosz parlament alsóházában hétfőn kezdeményezték az orosz parti őrség kercsi incidensben szerepet játszó tagjainak kitüntetését. 

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek sértették meg Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit. 

A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezette be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.