A katonai vezetők szerint a szövetség ugyan papíron erősebb, mint Oroszország, de a valóságban egy éles konfliktusban nem tudna időben és hatékonyan reagálni, különösen Kelet-Európa védelmében.

Hirdetés

A retorika háborús, a valóság lehangoló

A francia, német és NATO-vezetők karácsony közeledtével is háborús veszteségekről és fegyveres konfliktusokról beszélnek, miközben katonai szakértők szerint ez a fajta kommunikáció teljesen elrugaszkodott a realitástól. A NATO főtitkára például azt mondta, úgy kell harcolni, mint a dédapáinknak – a tábornokok viszont felteszik a kérdést: tudja-e, hogy közben feltalálták az atombombát?

Románia lenne az első célpont

Egy friss NATO-hadgyakorlat Nagysinken (Románia) drámai eredményekkel zárult. A szimulált háború után a jelentés kimondta: ha Romániát támadás éri, a NATO nem tud időben segíteni. Nem a szándék, hanem a logisztika a fő akadály. A katonák, fegyverek és lőszerek eljutása a frontra akadozna, a román közlekedési infrastruktúra ugyanis képtelen gyors csapatmozgások lebonyolítására.

„Hetek, de akár fél év is kellene, mire érdemi segítség érkezik” – hangzott el a gyakorlat után.

Fenyegető földrajz, gyenge háttér

Románia közvetlenül határos Ukrajnával, így bármilyen orosz kiterjesztett hadművelet közvetlenül veszélyeztetné az országot – különösen, ha Moszkva célja Ukrajna teljes elszigetelése lenne a Fekete-tengertől.

Klaus Iohannis román elnök már évekkel ezelőtt felismerte a veszélyt, és a hadsereg újrafelfegyverzését hirdette meg. De a pénz elfogyott. A választásokra költött hiteleket nem forgatták vissza a gazdaságba, most pedig megszorítások jönnek, miközben a fegyverkezési célkitűzések GDP-arányosan emelkednek.

NATO-bővítés papíron erős, gyakorlatban gyenge

Bár a Mihail Kogalniceanu támaszpont bővítése folyik, a teljes befejezés csak 2040-re várható. Addig csak részleges működésre képes. A tervek szerint 2026 elején újabb NATO-központ nyílik Romániában, amely megduplázza az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat – Lengyelország mellett új „táplálópont” lesz.

Csakhogy – a tábornokok szerint – ez önámítás, mert:

  • a háború nem biztos, hogy Ukrajnán belül marad,
  • a katonai segítségnyújtás túl lassú,
  • nincs egységes európai haditerv a logisztikai rendszerek összekapcsolására.

A tábornokok szerint nincs reális védelmi képesség

A katonai szakértők világossá tették: a NATO hadereje erősebb, de a rendszer nem működik hatékonyan. A döntéshozók szándéka nem elég – a stratégiai tervezés, az infrastruktúra és a gyors reagálás hiányzik.

„Ezzel a felkészültséggel nem lehet megvédeni a NATO-tagállamok határait” – hangzott el egy magas rangú tiszttől.

Kemény következtetés: az oroszok győzhetnek

Minden elemzés, figyelmeztetés és hadgyakorlat arra mutat, hogy egy orosz támadás esetén a NATO késve, akadozva és logisztikai bénultsággal küzdve tudna csak fellépni – ha fel tudna egyáltalán.

A politikai retorika és a katonai valóság közötti szakadék még soha nem volt ekkora. És ez az a pillanat, amikor már nemcsak a tábornokok, de a közvélemény is kezd komolyan aggódni.