Kétnapos NATO-konferencia kezdődik Oroszországról
A NATO-tagállamok védelmi minisztereinek szerdán kezdődő, kétnapos videókonferenciájukon, válaszul az orosz rakétarendszerek fejlesztésére és telepítésére, áttekintik, miként lehet fokozni a szövetséges országok biztonságát, megvitatják, hogyan lehet a szövetség katonai erejét megtartani, valamint erősíteni politikai egységét – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Brüsszelben.
A főtitkár online sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a szövetség védelmi képességének fenntartására való figyelemmel a miniszterek megbeszélést folytatnak a nemrégiben kifejlesztett és telepített új, SSC-8 típusú orosz rakétarendszerről, amely a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből (INF) megszűnéséhez vezetett.
Kijelentette, Oroszország növekvő nukleáris képessége biztonsági kérdéseket vet fel, ugyanis Moszkva tovább folytatja harci képességének korszerűsítését, többek között hiperszonikus fegyverek gyártásával. A hatékony fegyverzet-ellenőrzési megállapodások továbbra is nélkülözhetetlenek a stratégiai stabilitás és kollektív biztonság szempontjából. A NATO ezért konstruktív részvételre szólít fel minden szereplőt, Oroszországot és Kínát is ideértve – mondta a főtitkár.
„Arra számítok, hogy a védelmi miniszterek minderre válaszul elfogadják azt az álláfoglalást, amely szerint a NATO-nak katonailag erősnek, politikailag egységesebbnek kell lennie” – fogalmazott.
Ez magában foglalja a NATO légi és rakétavédelmének megerősítését, valamint a hagyományos képességek, például az ötödik generációs harci repülőgépek fejlesztését is – tette hozzá.
Stoltenberg leszögezte, a NATO nem követi Oroszország destabilizáló magatartását. Nem szándékozik új szárazföldi indítású nukleáris rakétákat telepíteni Európába. Folytatja azonban annak biztosítását, hogy nukleáris visszatartó ereje továbbra is biztonságot jelentő és hatékony legyen.
A szövetségeseknek jobban ki kell használniuk katonai, gazdasági és diplomáciai erőforrásaikat a társadalmak megerősítéséhez, valamint az olyan veszélyekkel szembeni sebezhetőségük csökkentéséhez, mint a koronavírus, az úgynevezett hibrid fenyegetések vagy az internetes támadások – szögezte le.
Elmondta továbbá, hogy a védelmi miniszterek a koronavírus-járvány lehetséges második hullámára is fókuszálnak majd. A védekezést segítő útmutató áttekintésével támogatják az ellenállóképesség fokozását célzó tagállami törekvéseket. Emellett új operatív tervet készítenek egy esetleges újabb járvány kitörésére, amely foglalkozik a partnerországok felkészítésével, valamint a szükséges eszközök kellő időben és megfelelő helyre szállításának biztosításával is – közölte
Stoltenberg kérdésre válaszolva azt mondta, a tárgyaláson szó eshet az Egyesült Államok azon terveiről is, amely szerint kivonná csapatainak egy részét Németországból. A téma fontos az egész szövetség számára, az amerikai bázisok ugyanis nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak az afganisztáni, iraki és más közel-keleti misszióknak, illetve észak-afrikai műveleteknek – tette hozzá.
Emlékeztetett arra is, hogy a NATO szorosabb partnerséget kötött Ukrajnával. Különleges lehetőségekkel rendelkező partnerségi státusz (OEP) biztosításával ismerte el Kijev elkötelezettségét az euroatlanti biztonság mellett. Ukrajna egyebek mellett csapatok biztosításával támogatja a szövetségesek műveleteit többek között Afganisztánban és Koszovóban. A státusz egy olyan kezdeményezés része, amelynek célja a NATO-vezette műveletekhez és missziókhoz jelentős hozzájárulást nyújtó szövetségesek és partnerek közötti együttműködés fenntartása és elmélyítése – közölte.
Ukrajna új státusza lehetővé teszi az ország számára a jobb hozzáférést a NATO különböző programjaihoz és gyakorlatokhoz, valamint az érzékeny információk fokozottabb megosztását. Hozzátette: a megrekedt NATO-Ukrajna bizottság miniszteri szintű párbeszéd kérdését a felek még nem rendezték, helyreállítására még várni kell.
