A legpesszimistább forgatókönyv szerint az EU 2040-re szétesik
Ki védi meg Európát?
Egy, a németek által eltitkolt dokumentum szerint a Bundeswehr stratégái már hat évvel ezelőtt figyelmeztették a döntéshozókat azokra a negatív folyamatokra, amelyek most a szemünk láttára válnak valósággá. Ám a német hadsereg továbbra is műszaki, személyi és morális mélyponton van, az ukrajnai háború hatására tavaly előirányzott százmilliárd eurós különalapból például még egyetlen eurócentet sem költöttek el a haderő fejlesztésére.
Egy hat évvel ezelőttről, 2017-ből származó titkos dokumentum szerint a Bundeswehr stratégiát készített 2040-ig, amelyben a legpesszimistább forgatókönyv az EU szétesését jelzi előre. A 102 oldalas dokumentumot az akkori védelmi miniszter, Ursula von der Leyen hagyta jóvá, és a tartalmát titkosította. Egyes részleteit azonban a Der Spiegel kiszivárogtatta.
A káosz évtizede
A stratégiai előrejelzés 2040 címet viselő prognózisban katonai tervezők hat biztonságpolitikai forgatókönyvet vázolnak fel, amelyekben bemutatják, hogy a következő évtizedekben hogyan befolyásolják a társadalmi változások és a nemzetközi konfliktusok a német biztonságpolitikát.
Az első két forgatókönyv egy valószerűtlenül ideális világot fest a globális Nyugatról és békés nagyvárosi területekről. Ám ezek után egyre sötétebb változatok következnek. A negyedik prognózis olyan világot ír le, amelyben a növekedés üteme megtorpan, a globális folyamatok akadoznak, egyes országok elszigetelik magukat. „A multipoláris versenyben lesznek olyan EU-tagállamok, amelyek alkalmasint a közeledés lehetőségét keresik az orosz államkapitalista modellhez” – áll a dokumentumban.
Az ötödik forgatókönyv szerint a világ két blokkra szakad: az USA és Európa által képviselt Nyugat szembekerül a Kelettel, konkrétan Oroszországgal és Kínával. A Bundeswehr jövőképei feltűnően gyakran említik Oroszországot. A 2017-es vízió szerint Oroszország gazdasága a magas árak miatt stabilizálódik, és kifelé konfrontatív módon lép fel. Egyes keleti államok befagyasztják a csatlakozási tárgyalásaikat, miközben mások a „keleti blokkhoz” társulnak.
Végül a vészjósló hatodik forgatókönyvben a stratégák egy többszörös nemzetközi konfliktus képét vázolják fel. Egy olyan világot, amelyben a nemzetközi rend „az instabilitás évtizedei után” erodálódik, kaotikus viszonyok alakulnak ki, az értékrendek eltávolodnak egymástól és a globalizáció megtorpan. „Az EU szétesik, Németország pedig reaktív üzemmódba kerül.” A tagállamok menekülnek az EU-ból, az egykori vezető hatalmat gyakorló USA pedig hasztalan küzd a világrend szétesése ellen. „Az EU bővítését feladták, több állam kilépett a közösségből, Európa számos területen elvesztette globális versenyképességét” – prognosztizálják a Bundeswehr stratégái.
Továbbá, mint a dokumentumban olvasható, „az egyre rendezetlenebb, kaotikus és konfliktusokkal terhelt világban drámaian megváltozott a biztonságpolitikai környezet Németországban és Európában”.
A cikk szerzője rámutat arra, hogy más országok régóta készítenek előrejelzéseket, ám Berlin eddig ellenállt az efféle kísérleteknek – vélhetően az önbeteljesítő jóslattól való félelem miatt.
Amortizálódott hadsereg
A német védelmi minisztérium 2017-es dokumentuma leírja az EU lehetséges kudarcát, valamint hogy az beláthatatlan következményekkel járhat a kontinens biztonságára nézve. Konkrét stratégiát a Bundeswehrre vagy a haderőfejlesztésre vonatkozóan ugyanakkor nem tartalmaz.
Mi több: tizenkét évvel a sorkatonai szolgálat felfüggesztése után a német haderő siralmas állapotban van. Az új védelmi miniszternek, Boris Pistoriusnak nincs könnyű dolga. Párttársa, Christine Lambrecht (SPD) lemondása után nemcsak az ukrajnai háború, hanem a hadsereg elődjeitől örökölt nyomorúságos állapota is kihívást jelent számára. A berlini kormányok ugyanis három évtizeden át kivéreztették, szétspórolták a sereget.
Karácsony előtt arról szóltak a hírek, hogy egy hadgyakorlaton a 18 Puma páncélosból 18 kiesett, vagyis egy sem tudott részt venni rajta. Ennek két oka volt: egyfelől nem voltak műszakilag megfelelő állapotban, másfelől a személyzet sem tudta őket kezelni.
Elavult felszerelés, leamortizálódott laktanyák. Sok pénz, kevés koncepció – ez jellemzi a Bundeswehr jelenlegi állapotát, amely érinti a fegyveres erők összes ágát. A légierő Euroflighterei, Tornado vadászrepülői és CH 53 szállítóhelikopterei évente átlagosan négy hónapot repülnek, a fennmaradó nyolcat javítással, karbantartással vagy átalakítással töltik. Ahhoz, hogy a pilóták a repülőgépek hiánya ellenére a repülési engedélyüket megtartsák, polgári helikoptereken gyakorlatoznak.
– Mindenből hiány van. Legyen az készülék vagy fegyver, személyi felszerelés, éjjellátó, rádió. A hiányos felszerelés hátráltatja az edzéseket és a gyakorlatokat – állapította meg Eva Högl, a német fegyveres erők országgyűlési biztosa. Hozzátette: a laktanyák rossz állapota mellett hiányoznak a mellények, a hátizsákok, a sisakok, a digitális rádiók. A meglévők pedig harmincévesek.
Apad a létszám
Az orosz–ukrán háború miatt az ország és a szövetség védelme ismét a Bundeswehr feladata, aminek nem lehet akadálya a pénzhiány. Elvégre a Bundestag tavaly egy százmilliárd eurós különalapról döntött. Az SPD politikusa azonban azt kifogásolja, hogy a közbeszerzési eljárás túl lassú, túl lomha, és 2022-ben egyetlen eurócentet sem költöttek el ebből a különalapból. Högl szerint ezzel a sebességgel körülbelül fél évszázadba telne a hiányzó infrastruktúra kiépítése. Högl most az összeg megháromszorozását követeli, és támogatja Boris Pistolius védelmi miniszter kérését, hogy a rendes költségvetést is további tízmilliárd euróval növeljék meg.
A legnagyobb probléma azonban az, hogy legalább húszezer állás betöltetlen – derül ki a védelmi biztos éves jelentéséből. A létszámhiány veszélyezteti a védelmi képességet, mégis jóval kevesebb szó esik róla, mint a felszereltség hiányosságairól. Legénység nélkül a csúcstechnika nem sokat ér. Az újoncok hiánya mellett egyre többen távoznak a seregből. Jelenleg 183 ezer katona teljesít szolgálatot, 2031-re 203 ezernek kellene lennie. A létszám azonban nem nő, hanem folyamatosan csökken.
A létszámhiány már Ursula von der Leyen védelmi minisztersége idején is fennállt, ezért muszlim bevándorlók felvételét szorgalmazta a seregbe. A Bundeswehr hivatalosan 15 százalékos külföldikvótája azonban már a határát jelenti annak, hogy a német hadsereg idegenlégióvá váljon.
A katonai védelmi szolgálat (MAD) nemrégiben húsz bizonyított iszlamistát azonosított a Bundeswehrnél. Emellett 60 további gyanús esetet közölt, ami összesen 80 potenciális terroristát jelent, és feltételezhető, hogy még továbbiak is rejtőzhetnek a német fegyveres erők soraiban.
