Orosz rakétatámadás érte lakóháznál mentõk Kijevben 2025. április 24-én.
Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Hirdetés

A tárgyalások április 17-én Párizsban kezdődtek, ahol Donald Trump amerikai elnök megbízottja, Steve Witkoff ismertette az Egyesült Államok javaslatait. Egy héttel később, április 23-án Londonban ukrán és európai tisztviselők ellenjavaslatokat nyújtottak be, amelyeket már eljuttattak az amerikai félnek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön kijelentette, hogy a londoni tárgyalások eredményeként született dokumentum már Trump asztalán van.

A Steve Witkoff által bemutatott terv elismerné Oroszország Krím feletti ellenőrzését, amely területet Moszkva 2014-ben foglalt el és annektált, valamint ténylegesen elismerné Oroszország uralmát Dél- és Kelet-Ukrajna azon területei felett, amelyeket jelenleg az orosz erők tartanak megszállva. Ezzel szemben az ukrán és európai dokumentum a területi kérdések részletes tárgyalását a tűzszünet megkötése utáni időszakra halasztja, és nem említi Oroszország ellenőrzésének elismerését egyetlen ukrán terület felett sem.

Ukrajna hosszú távú biztonságát illetően az amerikai javaslat „erős biztonsági garanciát” ígér Kijevnek, európai és egyéb államok részvételével, de részleteket nem közöl. A dokumentum szerint Ukrajna nem erőltetné a NATO-tagságot. Az ukrán-európai ellenjavaslat konkrétabb: nem korlátozná az ukrán fegyveres erők létszámát, és lehetővé tenné Ukrajna szövetségeseinek, hogy katonai erőket állomásoztassanak ukrán területen – ez a kitétel valószínűleg Moszkva heves ellenzését váltaná ki. Emellett Kijev számára az Egyesült Államokkal kötött, a NATO kölcsönös védelmi záradékához hasonló „5. cikkely-szerű” megállapodást javasol.

A gazdasági intézkedések terén az amerikai terv szerint a Krím 2014-es annektálása óta Oroszország ellen bevezetett szankciókat a béketárgyalások részeként feloldanák. Az ukrán-európai ellenjavaslat ezzel szemben csak a „tartós béke” elérése után támogatná a szankciók fokozatos enyhítését, és fenntartaná a szankciók visszaállításának lehetőségét abban az esetben, ha Oroszország megsértené a békemegállapodást. Továbbá azt javasolják, hogy Ukrajna a háború okozta károkért kárpótlást kapjon a más országokban zárolt orosz vagyonból. Az amerikai dokumentum csupán általánosan említi Ukrajna pénzügyi kárpótlását, annak forrásának megjelölése nélkül.