Az uniós energiapolitika középtávú irányát meghatározó 2011-2020 Közötti Energiastratégia, illetve az erre közvetlenül épülő, az unió hosszú távú energiapolitikai céljait magába foglaló 2050-ig terjedő időszakra szóló energia útiterv (Roadmap 2050) kapcsán a magyar elnökség legfontosabb feladata a belga elnökség által megkezdett koordinációs tevékenység folytatása. Az unió energiastratégiájának vázát öt részterület alkotja: az energiahatékonyság, az unió energetikai kapcsolatai, a kutatásfejlesztés és az innováció, az egységes energiapiac, valamint az energiafogyasztók védelme. 2011 első félévében elsősorban az egységes piac és az ehhez kapcsolódó infrastrukturális elemek képezik majd az energetikai szekció fő tárgyalási pontjait, de a magyar elnökség folytatja a belga elnökség korábban megkezdett dossziéinak tárgyalását is.

A 2006-ban elfogadott Energiahatékonysági Cselekvési Terv megvalósulásának félidei felülvizsgálatára várhatóan 2011-ben kerül sor. Ennek során az Európai Bizottság áttekinti a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek tükrében a Cselekvési Tervben meghatározott célokat, és beazonosítja az EU 2020-ra vállalt, az energiahatékonyság 20%-os növelését célzó célkitűzésének elérését szolgáló legfontosabb, különösen az épület, a közszolgáltatási és közlekedési szektort érintő intézkedéseket. A magyar elnökség idejére várhatóan a tanácsi következtetések elfogadása, illetve az új energiahatékonysági jogszabálytervezetek bemutatása, tárgyalásának megkezdése esik. Ennek kapcsán Fellegi Tamás a tanácsülést követő sajtótájékoztatóján jelezte: a pénteki megbeszélések tanulsága az, hogy nem egységes az álláspontja arra nézve, hogy az energiahatékonyság javítására legyen-e kötelezően teljesítendő mutató a tagállamoknak, vagy ennek nemzeti hatáskörben kell-e maradnia. Jelenleg ez utóbbi álláspontot képviselő a tagállamok döntő többsége – tette hozzá.