Kihirdetik a rendkívüli állapotot
Aláírta szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a törvényt, amely felhatalmazza a kormányt, hogy rendkívüli állapotot hirdessen ki az új koronavírus terjedésének megfékezése érdekében, és egyúttal jóváhagyta a hamis információk tudatos terjesztése miatti büntetés megszigorítását.
Az orosz kormány felhatalmazást kapott arra, hogy „az egységes államrendszer koordinációs szervévé alakuljon” a rendkívüli helyzet megakadályozása és felszámolása érdekében, a Covid-19 betegség terjedése miatt az országban vagy annak egy részében fokozott készültséget vagy rendkívüli állapotot hirdessen ki, valamint ennek megfelelő magatartási szabályokat léptessen életbe.
A kabinet egyebek között jogosult lesz a gyógyszerek kis- és nagykereskedelmi forgalmának 90 napos korlátozására, a kiemelt fontosságú készítmények alkalmazásának szabályozására, az egyetlen beszállítótól való közbeszerzésre 2020 folyamán, a szerződések feltételeinek módosítására, valamint kivételes esetekben a csődmoratórium elrendelésére.
Putyin aláírta azt a törvényt is, amelynek értelmében egyebek között hét évig terjedő szabadságvesztéssel és kétmillió rubeles bírsággal büntethetők azok, akik a karantén megsértésével gondatlanságból több ember halálát okozzák. Egy ember halálának okozása vagy fertőzésveszély szándékos okozása esetén a kiszabható szabadságvesztés öt évig terjedhet. Ha a karantén megsértése gondatlanságból tömeges megbetegedést okoz, a felelős egymillió rubeles bírsággal, vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel, továbbá bizonyos beosztásoktól, illetve foglalkozásoktól való háromévi eltiltással sújtható. A karantén egyszerű megsértése félmillió és 700 ezer rubel közötti bírsággal vagy kétévi szabadságvesztéssel, továbbá beosztásoktól és foglalkozási köröktől való háromévi eltiltással büntethető. (A rubel jelenleg mintegy 4,15 forintot ér.)
Az állampolgárok életének és biztonságának fenyegetettségére vagy a katasztrófaelhárításra és hatósági biztonsági intézkedésekre vonatkozó, tudatosan hamis információ terjesztéséért 300 és 700 ezer rubel közötti bírság szabható majd ki. Hivatalosnak álcázott, a társadalom szempontjából fontos hamis információk terjesztése, egészségkárosodás okozása három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy 700 ezertől 1,5 millió rubelig terjedő bírsággal sújtható. Ha ugyanez gondatlanságból halálhoz vagy más súlyos következményekhez vezet, az elkövető büntetése öt évig terjedő börtön vagy 1,5-2 millió rubeles bírság lehet.
Megnőtt a hamis híreket tudatosan terjesztő tömegtájékoztatási eszközökre kiróható bírság is. Ennek felső határa – halál vagy egyéb súlyos következmények okozása esetén – elérheti az 5 millió, ismételt elkövetés esetén pedig a 10 millió rubelt.
Putyin jogszabályt írt alá a gyógyszerárdrágítás bírságolásának bevezetéséről is.
Anna Popova, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője szerdán azt javasolta, hogy a vasárnapra tervezett lejárta utánra is hosszabbítsák meg a Putyin által elrendelt, az egész országra kiterjedő egyhetes kényszerszabadságot. Az elnök szerdán televíziós beszédben jelentette be az intézkedést a március 28-tól április 5-ig tartó időszakra.
Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Oroszországban június 29-én 60 önkéntes bevonásával kezdik majd el a koronavírus-vakcina klinikai kutatásának első szakaszát. Közölte, hogy Oroszország 85 régiója közül már csak 10 maradt, ahol még nem találtak fertőzöttet.
Mihail Misusztyin miniszterelnök azt jelentette Putyinnak a szerdán videokonferencia formájában megtartott kormányülésről, hogy a kabinet 1400 milliárd rubelt csoportosított át a válságellenes intézkedések második csomagjaként, egyebek között a régiók gazdaságának, valamint a kis- és közepes vállalatok támogatására.
Alekszej Kudrin, az orosz számvevőszék elnöke szerint az ország gazdasága 3-5 százalékkal zsugorodhat majd de nem zárta ki, hogy az orosz GDP akár 8 százalékot zuhanjon, mint 2009-ben, a legutóbbi válság idején.
Putyin a kabinetülésen elmondta, hogy újabb gazdaságtámogató lépések vannak előkészületben.
Oroszországban a koronavírussal igazoltan fertőzöttek száma egy nap alatt 440 fővel 2777-re emelkedett. A halottak száma 24-re, a gyógyultaké 190-re nőtt. A fertőzöttek közül 1880-an Moszkvában élnek.
Nagy port vert fel a sajtóban, hogy a Komi Köztársaságban, Sziktivkar egyik kórházában több mint ötvenen fertőződtek meg. Sajtóértesülések szerint a kórt a páciensek egy orvostól kaphatták el, akinek gyerekei egy európai országból tértek vissza.
Makszut Sadajev távközlési miniszter levélben közölte az orosz régiók vezetőivel, hogy az általa irányított tárca kidolgozott egy rendszert, amelynek segítségével a mobilszolgáltatóktól kapott adatok alapján le lehet követni azokat az embereket, akik koronavírus-fertőzöttekkel kerültek érintkezésbe. Moszkvában egyébként néhány nap múlva már mobilalkalmazás figyeli majd a karanténra kötelezett fertőzöttek mozgását, az egészséges polgároknak pedig az utcára lépésükhöz személyre szóló QR-kódot kell beszerezniük.
A nap folyamán Putyin telefonon beszélt Tayyip Recep Erdogan török elnökkel a koronavírus elleni harc és a Törökországban rekedt orosz állampolgárok hazatérésében való együttműködés lehetőségéről. Szó esett a szíriai és a líbiai helyzetről is.
Közösen kell kidolgozniuk a megoldást az olajpiacon kialakult helyzet enyhítésére a legjelentősebb kitermelőknek és fogyasztóknak – jelentette ki a szerdai orosz kormányülésen Vlagyimir Putyin orosz elnök
Putyin rámutatott: mindenki számára aggasztó, hogy az olajkitermelés alufinanszírozottsága következtében leállhat az új lelőhelyek kiaknázása, ami a későbbiekben olajár-robbanáshoz vezethet.
„Erről tárgyalunk kollégáinkkal itt, országon belül és partnereinkkel nemzetközi szinten, az OPEC-ben, és nemrégiben ezt a kérdést az Egyesült Államok elnökével (Donald Trumppal) is megvitattam” – mondta Putyin.
„Ez az amerikaiakat is nyugtalanítja, mert a palaolaj-kitermelés náluk csak a hordónkénti 40 dollár körüli áron kifizetődő” – tette hozzá.
Mint mondta, az olajár-zuhanás és a koronavírus-világjárványhatása „kettős csapást” mért az orosz gazdaságra. A 2008-as válságra visszautalva ugyanakkor azt mondta, hogy Oroszországnak van tapasztalat a hasonló problémák meghaladásában.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség egy meg nem nevezett kormányzati forrásra hivatkozva azt írta, hogy az orosz olajvállalatok április 1., vagyis az OPEC+ megállapodás lejárta után nem fogják növelni a kitermelést. Eközben Szaúd-Arábia már napi 12 millió hordónál tart, ami egyharmaddal haladja meg a márciusi szintet.
