Kijött az olasz jobboldal programja – mintha Orbán Viktor írta volna

Múlt pénteken rejtélyes módon „kiszivárgott” a szeptember 25-i előrehozott választáson egységben induló olasz jobboldal (Giorgia Meloni Olaszország Fivérei pártja, Matteo Salvini Északi Ligája, Silvio Berlusconi Forza Italiája) választási programja.

A programban magyar szemszögből is számos izgalmas elem található – a legfontosabb szakpolitikákat ugyanis mintha egy az egyben a Fidesztől vették volna át.

Visszatér a nemzeti érdek

Az első, külpolitikai blokk („Több Olaszországot Európába, több Európát a világba!”) rögzíti: nem európai föderalista, hanem „a haza védelmére és a nemzeti érdekre koncentráló” külpolitika lesz a jobboldali kormány alatt Olaszország iránya, és az Európában eddig jó pénzért hallgató ország diplomáciai szerepének megerősítésére készülnek.

Rögzítik: támogatják az Oroszország által lerohant Ukrajnát, ugyanakkor „minden, a konfliktus megoldására vonatkozó diplomáciai kezdeményezést” támogatnak, békepárti politikát visznek.

A jobbközép koalíció részeként az euróból való kilépéssel korábban kacérkodó Liga is feladja ezt a gondolatát, és teljes elkötelezettséget nyilvánít az európai integráció folyamata mellett, „egy politikusabb és kevésbé bürokratikus Európa perspektívájával”. Bár ez nem külpolitikai kérdés, még az első – ezek alapján tényleg a befektetők megnyugtatására szolgáló – blokkban világossá teszik, „stabil és tartós növekedésre, illetve teljes foglalkoztatottságra célzó gazdaságpolitikát” folytatnak majd, azaz nem szélsőbalos csodafegyverekkel tervezik megoldani az ország gazdasági problémáit.

Az Európa-politikát illetően programba foglalták, hogy Olaszország vezető szerepével rendkívüli európai tervet kezdeményeznek az afrikai kontinens fejlesztésére, hogy a segítség menjen oda, ne a migránsok ide, emellett hitet tettek „Európa történeti, klasszikus, zsidó-keresztény kulturális identitásának védelme” mellett. A pénzért hallgatás idejének is vége szakad: az olasz jobboldal újratárgyalná az Európai Bizottsággal a helyreállítási tervet a megváltozott körülményekre, szükségletekre, prioritásokra – értsd: megemelkedett energia- és nyersanyagárak – való tekintettel.

Egykulcsos adó, családi adókedvezmény

Izgalmas az adóztatási terv is: a Matteo Salvini által tavaly a Mandinernek elmondottak szerint jelentős elmozdulás történik majd az egykulcsos adó irányába, ezáltal enyhül a családokra, vállalkozásokra, egyéni vállalkozókra nehezedő adóteher. A százezer eurónál nem nagyobb bevétellel rendelkező ÁFA-alanyokra fokozatosan, a tavalyihoz képesti bevételi többletre bevezetik az egykulcsos adót, és célul tűzik ki, hogy a családok és vállalkozások is egykulcsosan adózhassanak majd.

Emellett számos elemet átvesznek majd a magyar családtámogatási rendszerből is, első helyen például a családi adókedvezményt.

Könnyítik az első házuk megvásárlása előtt álló fiatal párok hitelhez jutását, és komplex születéstámogatási tervben bővítenék a bölcsődei rendszert.

Újra Salvinié a bevándorláspolitika

Visszatér az olasz kormányzati politika homlokterébe a határvédelem és a bűnüldözés is: megerősítik a Biztonságos Utcák Hadműveletet, melynek keretében az olasz utcákon már most is jelentős a hadsereg (!) jelenléte, határellenőrzéssel és kikötési tilalommal küzdenek az illegális bevándorlás ellen,

uniós fenntartású hotspotok létrehozását sürgetik Európán kívül a menekültkérelmek elbírálásának céljából, valamint harcot hirdetnek az antiszemitizmus és a politikai iszlám minden formája ellen.

Minden bizonnyal csírájában fojtják meg a feltétel nélküli alapjövedelem sajátos olasz formáját, az állampolgári jövedelmet (reddito di cittadinanza), ugyanis lecserélik azt „hatékonyabb szociális biztonsági intézkedésekre és aktív képzési, a munka világába való bevezetést célzó programokra”, azaz segély helyett munkát adnának inkább.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják el a Mandiner oldalán.