Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka
Mentõautóban fekszik egy orosz hadifogságból kiszabadult ukrán sorkatona, miután egy újabb fogolycsere keretében 71 katona és 4 civil különbuszokkal megérkezett az északkelet-ukrajnai Szumi területre 2024. május 31-én.
Hirdetés

A szakértő elmondta: az oroszok több céllal indították a május 10-én kezdődő harkivi támadást. Az egyik, és egyben a legfontosabb cél az volt, hogy az ukránok által támogatott proxyerők belgorodi betörését megakadályozzák, húsvétkor ugyanis nagyarányú támadásokat tapasztaltak ebben a régióban. Tudnivalóan nagyon fontos belpolitikai cél annak az üzenetnek az eljuttatása, hogy a hadsereg képes megvédeni az ország határait.

Szabó József hangsúlyozta: mivel ez egy felőrlő háború, az egyik legfontosabb szempont az ukrán gazdaság állapota. A különböző közlések alapján 2022-ben arról értesülhettünk, hogy mintegy 30 százalékos GDP-bezuhanás történt Ukrajnában. Majd 2023-ban mintegy 5 százalékos GDP-növekedés következett, ám ez egy nagyon-nagyon mélyre zuhant bázisalapról számítható.

Én viszont úgy vélem, ezek nem valós adatok.

Hozzátette: az amerikaiak által felajánlott, az ukrán államot segítő pénzügyi támogatásoknak is csak egy része irányul gazdaságfejlesztésre. Az erre a célra szánt kilenc–tíz milliárd euró nagy része az állam működésére megy el – és arra is kell fordítani, hiszen ezek „pántlikázott” pénzek. Fontosabb forrást jelenthetnének a külföldi működőtőke-beáramlások, ebből viszont nagyon kevés van, talán évi egymilliárd dolláros összegről beszélhetünk, ez pedig egyszerűen nem tétel egy akkora gazdaság számára, amilyen Ukrajnáé. A gazdasági dimenzió mellett a másik kérdés a katonai erőé.

„Jelenleg az ukrán katonai erő felmorzsolása zajlik, s az oroszok elég sikeresek ebben. Tavaly nyáron Ukrajna jelentős hadianyag-mennyiséget halmozott fel és új katonai erőket hozott létre: a 9. és a 10. hadtestet – ez mintegy 12-13 új dandárt jelentett. Ám az én számításaim szerint ennél jóval többet, 30-32 dandárt állítottak fel újonnan vagy töltöttek fel olyan létszámra, amellyel műveleti tevékenységet tudtak folytatni. Csakhogy az így megindított támadás kudarcba fúlt. Az oroszok felmorzsolták, kivéreztették ezt az ukrán erőcsoportosítást a támadás során. Így most már katonai potenciál vonatkozásában is elég rosszul áll Ukrajna”

– hangsúlyozta a szakértő.

A teljes interjút IDE KATTINTVA a Híradó honlapján olvashatják el.

Korábban írtuk