Kínai békefenntartók járőrözhetnek a háború lezárása után?

Az elképzelés szerint a Kína által felajánlott békefenntartó erők egy semleges, demilitarizált zónában járőröznének az Ukrajna és Oroszország közötti, mintegy 1300 kilométeres frontvonal mentén, ami a békeszerződés első lépcsőjét képezné. A javaslat meglehetősen váratlanul érte a résztvevőket, és a beszámolók alapján heves reakciókat váltott ki.

A The Financial Times négy, a megbeszéléseket ismerő forrásra hivatkozva számolt be a kiszivárgott értesülésről.

Azonban egy magas rangú, a Trump-kormányzathoz köthető tisztviselő azonnal cáfolta a híreket, és hamisnak nevezte a lap értesülését. Kijelentette, hogy „a kínai békefenntartókról semmiféle vita nem zajlott” az említett találkozón.

Mindezek ellenére a felvetés már önmagában is éles vitát robbantott ki a nemzetközi politikai színtéren, különös tekintettel arra, hogy az uniós résztvevők és Kijev is elutasítják az ötletet. Ennek oka elsősorban Peking és Moszkva szoros kapcsolata, valamint az, hogy Kína rendkívül fontos támogatást nyújt az oroszoknak a háborúban.

A javaslat egyébként nem számít újdonságnak a háború kezdete óta eltelt időszakban. Orosz diplomatás már a 2022 tavaszán Isztambulban zajló, korai béketárgyalások során is felvetették a kínai békefenntartók ötletét. Az akkori orosz javaslat rögzítette, hogy a megkötendő békeszerződést aláíró „garanciavállaló államok” – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország – megvédik Ukrajnát, ha újabb támadás éri az országot. Az orosz fél azonban egy olyan kitételt javasolt, amely szerint valamennyi garanciavállaló államnak jóvá kellene hagynia bármilyen válaszlépést, ami gyakorlatilag vétójogot biztosított volna Oroszországnak a katonai beavatkozás felett. Ez a feltétel Kijev számára elfogadhatatlan volt, és a mai napig is az.

Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov is felvetette a közelmúltban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, beleértve Oroszországot és Kínát, biztosíthatnák Ukrajna biztonságát egy, a háborút lezáró megállapodás keretében.

Kína jelezte, hogy nyitott a „konstruktív szerepvállalásra” a konfliktus megoldásában, miután Oroszország a közelmúltban felvetette, hogy Peking a békemegállapodás értelmében az ukrán biztonság egyik garanciája lehetne. A kínai külügyminisztérium azonban a héten cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Peking felajánlotta volna, hogy részt vesz egy ukrajnai békefenntartásban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szinte teljes bizonyossággal elutasítaná a kínai békefenntartó erők részvételét. Az ukrán elnök korábban elmondta, nem támogatna egy kínai katonákból álló békefenntartó alakulatot. Indoklásként hozzátette: „Kína a háború kitörése óta nem segített nekünk a annak megállításában. Másrészről viszont segítette Oroszországnak a drónpiac megnyitásával.” Azt is nehezményezte, hogy „semmit sem tettek, amikor a Krímet megszállták”. Áprilisban azzal vádolta meg Pekinget, hogy fegyvereket szállít Oroszországnak és segíti az orosz fegyvergyártást, ezen kívül pedig azzal is meggyanúsította, hogy nem tesz semmit annak érdekében, hogy megakadályozza a kínai állampolgárok orosz hadseregbe való toborzását. Ennek alátámasztására az ukrán hírszerzés által gyűjtött bizonyítékokat is bemutatott, amelyek szerint legalább 155 ilyen katona harcol az ukrán fronton.

Míg Kína szerepét Kijev és a nyugati szövetségesek elutasítják, egy másik NATO-tagállam, Törökország aktív részvétele a békefenntartó misszióban szóba jöhet. Kijev nyitottnak mutatkozik arra, hogy török erők is részt vegyenek egy olyan békefenntartó misszióban, amelyet Ukrajna és nyugati partnerei jelenleg a háború utáni terv részeként vázolnak fel. Recep Tayyip Erdoğan török elnök a napokban közölte Zelenszkij elnökkel, hogy Ankara készen áll arra, hogy magas szintű tárgyalásoknak adjon otthont Kijev és Moszkva között, és hozzájárulna Ukrajna biztonságához, amennyiben sikerül békét kötni. Orosz és ukrán diplomatás között már három béketárgyalási fordulóra került sor Isztambulban, de azok a nagyszabású fogolycseréken túl nem hoztak érdemi előrelépést.

A török elnöki hivatal közlése szerint „Törökország folytatja erőfeszítéseit, hogy a háború tartós békével érjen véget.” Az ankarai vezetés a háború kezdete óta béketeremtő szerepet igyekszik betölteni. Az utóbbi időben azt is felvetette, hogy egy békefenntartó erő megszervezésében és telepítésében is részt venne, különösen a Fekete-tenger térségében, egy leendő, Oroszországgal megkötött végső megállapodás részeként. Európai diplomaták azt jelezték, hogy elfogadható lenne számukra, ha Törökország vállalná ezt a szerepet a békefolyamat során.

(forrás)