Mint írták, az elmúlt évek nagyarányú bevándorlási hulláma ellenére Európában csökkent a gyermekvállalási kedv és egyre kevesebb gyermek születik, akik közül egyre többen bevándorló hátterű szülők gyermekei.

Hirdetés

Emlékeztettek, hogy az utóbbi hetekben újabb, a migránsok betelepítését célzó tervek jelentek meg az Európai Unió (EU) döntéshozatali szintjein, miközben az „elhibázott bevándorláspolitika” negatív hatásai soha nem voltak olyan szembetűnőek, mint az elmúlt időszakban.

Közleményükben kitérnek rá, hogy Európa részaránya a világ népességében egyre kisebb, hiszen míg ötven évvel ezelőtt még a Föld népességének ötöde volt európai, mostanra már kevesebb mint tizede. Ismertetésük szerint jelenleg a világ népességének mindössze 5,6 százaléka él az EU területén, ahol 2021-ben mintegy négymillió gyermek született, félmillióval kevesebb, mint 2010-ben.

A KINCS közleménye szerint a gyermekvállalási kedvet mutató teljes termékenységi arányszám is csökkenést mutat, hiszen az a 2010-es 1,57-es átlagról 2020-ra 1,5-re mérséklődött, miközben 2010 és 2021 között csupán tíz tagállamban nőtt a gyermekvállalási kedv, közülük is Magyarországon figyelhető meg a legnagyobb, 29 százalékos javulás.

Azokban az országokban, ahol 2010-ben még elérte vagy megközelítette a népesség újratermelődéséhez szükséges 2-es értéket a termékenység szintje, mindenütt csökkenés volt: Svédországban 16, Írországban 13, Franciaországban pedig közel 10 százalékkal csökkent a termékenységi ráta 1,7-1,8 körüli értéket elérve. Jelentősek a különbségek a honos és a bevándorló népesség gyermekvállalási hajlandósága között, hiszen például Franciaországban kétszer több gyermeket vállalnak a migráns hátterű anyák, az ő esetükben átlagosan 3,4, míg az őshonos francia anyáknál 1,7 a termékenységi ráta – sorolták közleményükben a demográfiai adatokat.

Miközben kevesebb a gyermek az EU-ban, átlagosan minden ötödik újszülött édesanyja külföldi származású, akiknek háromnegyede az unión kívülről érkezett. 2021-ben minden hatodik gyermeket külföldi állampolgárságú édesanya szült az EU-ban, az ő arányuk gyors ütemben nő, hiszen 2013-ban még minden nyolcadik gyermekről lehetett ugyanezt elmondani. 2021-ben Luxemburgban a születések kétharmada külföldi származású édesanyához köthető, miközben Belgiumban, Németországban, Ausztriában, Svédországban, Cipruson és Máltán minden harmadik, Franciaországban, Spanyolországban, Írországban minden negyedik, Olaszországban, Dániában, Görögországban, Hollandiában és Portugáliában minden ötödik újszülöttnek bevándorlók a szülei, Magyarországon viszont ez az arány mindössze 4 százalék – ismertették.

A KINCS szerint ezekből az adatokból is látszik, hogy a migráció az országok döntő többségében nem jelent megoldást a demográfiai válságra, azt inkább csak elmélyíti.

„A tömeges bevándorlás, mint megoldás illúzió, ideiglenes orvosság, amely nagyobb problémákat hagy maga után, hiszen gyökeresen megváltoztatja a befogadó országok népességének társadalmi és gazdasági jellemzőit, etnikai és kulturális összetételét” – idézi a KINCS közleménye a magyar demográfus, Demény Pál szavait, amelyek szerintük mostanra beigazolódni látszanak.

A gyors és könnyű, de hosszú távon jelentős társadalmi nehézségeket okozó migráció helyett Magyarország a nehezebb utat választotta: a családok támogatását, és mostanra bebizonyosodott, hogy demográfiai szempontból is ez a sikeresebb út – olvasható a KINCS népesedési világnap alkalmából kiadott közleményében.

Korábban írtuk