Kitüntették a görög és az észak-macedón kormányfőt
Kitüntették Alekszisz Ciprasz görög és Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnököt.Kitüntették Alekszisz Ciprasz görög és Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnököt az úgynevezett görög-macedón névvita rendezéséért szombaton az 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC), a tanácskozás alapítójáról elnevezett Ewald von Kleist-díjjal.
Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
Ciprasznak és Zaevnek hónapokig tartó tárgyalásokkal sikerült megállapodást elérnie, pontot téve a több évtizedes vita végére a két ország között, és megnyitva az utat Észak-Macedónia euroatlanti integrációja előtt.
A két politikus tiszteletére Heiko Maas német külügyminiszter mondott beszédet. Kiemelte, a vita nem egy névről, hanem az identitásról szólt. Maas egyben igazi európai vezetőkként méltatta Cipraszt és Zaevet.
A görög kormányfő elmondta, hogy a tárgyalások kezdetén még nem gondolta volna, hogy lehetséges megállapodásra jutni. De, „soha ne mondd, hogy soha” – tette hozzá.
Ciprasz és Zaev a kitüntetést népeik jövőjének ajánlották.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé tette, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
A müncheni konferencia a világ legnagyobb biztonságpolitikai szakértői fóruma. Az Ewald von Kleist-díjjal a békéért, a globális biztonság megőrzéséért végzett kiemelkedő munkát ismerik el a szervezők. A korábbi díjazottak között szerepel Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter, Javier Solana egykori NATO-főtitkár, Helmut Schmidt volt német kancellár, Valéry Giscard d’Estaing volt francia elnök és John McCain volt amerikai republikánus szenátor.
