Klaus Iohannis: Romániának és Moldovának a jövője is közös
Klaus Iohannis szerint Romániának és Moldovának nemcsak nyelve, kultúrája és történelme, hanem jövője is közös, ennek a közösségnek pedig egyre erőteljesebbé és egységesebbé kell válnia.A román államfő csütörtökön beszélt a két szomszédos ország kiváltságos kapcsolatairól, miután hivatalában fogadta Maia Sandu moldovai elnököt.
Közös sajtónyilatkozatuk alkalmával a román államfő háromszor is nyomatékkal használta az „egység” kifejezést, amelyet románul csak a szövegkörnyezet különböztet meg az „egyesült” fogalomtól. Iohannis úgy értékelte: az egy éve tartó háborús helyzet történelmi léptékű válságai a térséget fenyegető példátlan biztonsági kockázatok közepette Romániának és Moldovának egyre közeledniük kell egymáshoz, „egységesebbé” kell válniuk.
Iohannis leszögezte: Románia nem hagyja magára Moldovát az „orosz destabilizációs kísérletekkel szemben”. Hozzátette: Bukarest felkérte az Európai Uniót, hogy azok ellen is vezessen be szankciókat, akik Moldova alkotmányos rendjét aknázzák alá. Felidézte: a háború kezdete óta Románia nemcsak Ukrajnát, hanem Moldovát is támogatta, üzemanyaggal, pénzzel, villanyárammal. Moldova villamosenergia-szükségletének 80-90 százalékát Romániából fedezi, a Jászvásár (Iasi) és Chisinau között épült földgázvezeték pedig meghatározó szerepet játszik Moldova energetikai függetlenedése tekintetében – részletezte a román elnök.
Maia Sandu megköszönte a Románia által nyújtott energetikai és humanitárius segítséget, és kijelentette, hogy Moldova egyre közelebb kerül Romániához, az EU-hoz, vagyis „saját családjához”.
Úgy értékelte: Ukrajna saját hősiessége és az európai országok támogatása révén tud ellenállni az orosz inváziónak, Moldovát pedig az „ukrán hősök pajzsa” védi. Szerinte országát az utóbbi évben energetikai zsarolással és provokációkkal próbálták letéríteni európai útjáról, hogy egy, a Kreml érdekeit kiszolgáló bábkormányt ültessenek az ország élére.
„Míg egyesek zsarolnak, mások magukhoz ölelnek” – állapította meg a moldovai elnök.
Moldova és Oroszország között tíz napja kezdődött újabb polémia, miután Maia Sandu ukrán forrásokra hivatkozva arra figyelmeztette a lakosságot, hogy Oroszország újabb kísérleteket tesz az ország destabilizálására, diverzánsokkal akarja megbuktatni a chisinaui kormányt, annak érdekében, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel sikerüljön meggátolni tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz. Az orosz külügyi szóvivő alaptalannak minősítette és visszautasította ezt az állítást.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten visszavont egy 2012-es rendeletet, amely elismerte Moldova szuverenitását a „Dnyeszteren túli terület” jövőjének rendezésében. A Kreml szerint a moldovai vezetés oroszellenes hisztériát kelt, ezért Oroszország viszonya roppant feszültté vált a Románia és Ukrajna közé ékelődött országgal, amely Dorin Recean személyében a múlt héten Nyugat-barát, az EU-csatlakozás mellett kiálló miniszterelnököt választott. Csütörtökön az orosz védelmi tárca azt közölte, hogy információi szerint ukrán fegyveres erők egységei provokációt készülnek végrehajtani a szakadár Dnyeszter menti terület ellen az Azov fegyveres alakulat bevonásával.
A Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsávon, a szakadár „Dnyeszter Menti Köztársaság” területén jelenleg mintegy 1700 békefenntartó feladatokat ellátó orosz katona állomásozik. A területen 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték a régióba, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által aláírt válságrendezési megállapodás után.
