Kommunista tempó

Az amerikai elnökök közül elsőként Ulysses S. Grantet tartóztatták le még 1872-ben, miután lovas kocsijával átlépte a megengedett sebességet. Azóta persze akadtak súlyosabb elnöki ügyek is. A Water­gate-botrány a hetvenes években Richard Nixon lemondását vonta maga után, Bill Clinton pedig igen közel állt ahhoz, hogy vádat emeljenek ellene, miután egy Paula Jones nevű recepciós hölgy azt állította, az akkori arkansas-i kormányzó „lelki sérüléseket” okozott neki, amikor 1991 májusában egy hotelszobában a nemi szervét mutogatta. Olyasmit azonban, ami az utóbbi hónapokban történik Donald Trumppal, még soha nem tapasztalt Amerika.

A volt elnök ellen 2023. március 30-án emeltek először vádat, a közbeszédben Stormy Daniels-ügyként elhíresült eseménysorozat nyomán. Trumpnak azt róják föl, hogy a 2016-os elnökválasztás kampánya során „káros információk és törvénytelen tevékenységek eltitkolása érdekében” üzleti iratokat hamisított meg. Daniels, aki pornószínésznőként ismert, azt állította, még 2006-ban viszonyt folytatott Trumppal, miközben felesége, Melania állapotos volt egyetlen közös gyermekükkel, Barronnal. A vád szerint Trump üdvédje, Michael Cohen 130 ezer dollárt (több mint 45 millió forint) utalt át a pornószínésznőnek, hogy megvásárolja hallgatását, és a történet ne rontsa a dollármilliárdos választási esélyeit. Ezt a pénzt aztán Trump már a Fehér Házból, részletekben törlesztette Cohennek. Az ügyészség szerint Trump ezeket az utalásokat céges jogi kiadásként tüntette fel, ezzel pedig megsértette az állam törvényeit. A vád azonban gyenge lábakon áll: a törvények szerint az üzleti könyvelés meghamisítása vétség, így az ügyészeknek igen keményen kell majd dolgozniuk, hogy alátámasszák, mitől emelkedne mindez bűncselekmény „rangjára”, miközben a védelem egyszerű könyvelési hibának tüntetheti fel a cselekményeket. Az ügyben a következő tárgyalást 2024. március 25-ére tűzték ki.

A második vádemelés június 8-án következett. Ez a korábbi elnöknek a floridai Palm Beachben található Mar-a-Lago nevű birtokán talált titkosított iratokkal kapcsolatos, amelyeket állítólag 2021 januárjában vitt haza, miután kiköltözött a Fehér Házból. A harminchét vádpont egyike szerint tudatosan akadályozta az állami szerveket, hogy az iratokat megtalálják, egy másik pont szerint pedig legalább két alkalommal mutatta meg ezen dokumentumok egy részét jogosulatlan személyeknek. Az egyik ilyen esetről a vád szerint hangfelvétel is készült. Mindez pedig – már ha igaz – a kimeríti a kémkedés fogalmát, így komoly fejfájást okozhat a volt elnöknek, hiszen bizonyítottan ő maga is tisztában volt vele, hogy nem lehetne a dokumentumok birtokában. Donald Trump elméletileg mondhatja azt, hogy még elnökként feloldotta a szóban forgó iratok titkosítását, bár erre vonatkozó bizonyítékot egyelőre még nem mutattak be. A tárgyalásra 2024. május 20-án kerül sor a Florida állambéli Fort Pierce-ben, és Trump egyik kinevezettje, Aileen Cannon bírónő fogja vezetni, ami várhatóan a korábbi elnöknek kedvez majd.

A harmadik ügyben 2021 februárjában Fani Willis, a Georgia állambéli Fulton megye kerületi ügyésze indított nyomozást Donald Trump ellen. A gyanú szerint a volt elnök megpróbálta meghamisítani a szövetségi állam elnökválasztási eredményét; szoros versenyben Joe Biden nyert. A vád szerint Trump és tizennyolc társa bűnszövetkezetben követett el zsarolást, okirat-hamisítást és korrupciós bűncselekményt azzal, hogy a szövetségi állam tisztviselőit megkörnyékezve próbálták meg elérni, hogy ne tegyék hivatalossá a georgiai választási eredményeket. Ebben az ügyben hangfelvétel bizonyítja, hogy Donald Trump 2021. január 2-án felhívta Brad Raffensperger georgiai államtitkárt, és arra szólította fel, hogy „találja meg” az eredmény megfordításához szükséges 11 780 szavazatot. Trump ebben az esetben védekezhet azzal, hogy a georgiai választással kapcsolatos véleményét alkotmányos joga volt kifejezni. Ráadásul az amerikai történelemben ez az első alkalom, hogy egy korábbi elnököt egy helyi ügyész a választásokba való beavatkozással vádoljon, így Willisnek nehéz dolga lesz majd.

Augusztus elején aztán megtörtént a negyedik vádemelés is. A Jack Smith különleges ügyész által vezetett csapat ebben a washingtoni Capitoliumnál 2021. január 6-án kitört zavargásokkal kapcsolatban vádolja szövetségi bűncselekményekkel az akkor leköszönő elnököt. Mint emlékezetes, bár Donald Trump aznap arra szólította fel támogatóit, hogy „békés tüntetéssel” fejezzék ki a választások tisztaságával kapcsolatos aggályaikat, a demonstrálók egy része bejutott a Capitoliumba, majd az épületre vigyázó őrök lelőttek egy fegyvertelen 35 éves nőt. Az amerikai baloldal azóta a demokrácia fekete napjaként beszél január 6-áról, mondván, a trumpisták erőszakos puccskísérletet hajtottak végre. Donald Trumpnak ebben az ügyben négy bűncselekményt róttak a terhére: kettőben azt, hogy január 6-án megpróbálta megakadályozni, hogy a kongresszus hitelesítse az elnökválasztás eredményét, a harmadikban ugyanezen okból magával az Egyesült Államokkal szemben elkövetett csalást, a negyedikben pedig összeesküvést. A vádak tehát rendkívül súlyosak. Az ügyben Trump elnök korábbi szövetségesei közül többen – így Mike Pence alelnök és Mark Meadows kabinetfőnök is – olyan vallomást tettek, ami nem könnyíti meg Trump dolgát. A volt elnök ugyanakkor itt is hivatkozhat a szólásszabadsághoz való jogára, ráadásul leköszönő elnököt korábban még nem vádoltak meg a békés átmenet megakadályozásával, így nincs olyan jogi precedens, amelyre az ügyészség támaszkodhatna.

Külön pikáns részlet, hogy Donald Trump ügyeiben végső soron a 2024-es választások potenciális versenyzői állnak szemben egymással. Az Igazságügyi Minisztérium ugyanis Joe Biden irányítása alá tartozik. Ez önmagában is szürreális, és alátámasztja azt, amiről Orbán Viktor is beszélt nemrégiben a Tucker Carlsonnak adott interjújában: a valóságban a demokrata elnök felügyeli a republikánus ellenfelével szemben zajló jogi hadjáratot. Ez pedig már virtigli kommunista tempó.