A néppárti képviselő az Európai Parlament plenáris ülésén tegnap késő délután elmondott beszédében a Koppenhágai Klímakonferencia értékelése kapcsán kijelentette, hogy a klímatárgyalások kudarcának egyik oka, az egységes európai álláspont hiánya volt. Emlékeztetett arra, hogy a tagállamok sem a kiotói időszakból fennmaradt kvótatöbblet átvitelének kérdésében, sem pedig a nemzetközi klímafinanszírozás tagállamok közötti tehermegosztásában nem voltak egységesek a múlt év decemberében zajló nemzetközi tárgyalások során.

A politikus ismételten hangsúlyozta, hogy közös uniós álláspont a jövőben is csak akkor alakítható ki, ha ragaszkodunk a Kiotói Jegyzőkönyv betűjéhez, a kiotói vállalásokhoz. Ennek értelmében meg kell őrizni azt a rendszert, amelyben a jól teljesítő újonnan csatlakozott tagállamok, köztük Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Szlovákia, Litvánia és Lettország a fontos nemzeti vagyonnak számító kiotói kvótákat 2012 után is értékesíthetik.

Áder János kitért arra is, hogy az új tagállamok már letették közös kompromisszumos javaslatukat a tárgyalóasztalra, mikor vállalták, hogy a fennmaradó kvótatöbbletet csak bizonyos mennyiségi korlátozások mellett, meghatározott ütemben fogják értékesíteni, az ebből befolyt pénzt pedig átlátható, jól működő zöldberuházásokra fordítják. Most az EU15-ön és az Európai Bizottságon a sor, hogy változtasson hozzáállásán.

A fideszes képviselő végezetül ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a régi tagállamok a csatlakozó új országok nagymértékű kibocsátás-csökkentése nélkül nem tudták volna teljesíteni a kiotói vállalásaikat, tehát nélkülünk az EU nem lehetne a klímaváltozás elleni küzdelem éllovasa.

Háttér

Értékesíthető kiotói kibocsátási egységekkel (az ún. AAU-egységekkel) főként azok a közép-kelet-európai tagállamok rendelkeznek, amelyek korábban a Kiotói Jegyzőkönyvben vállaltaknak megfelelően visszafogták az üvegházhatású gázok kibocsátását, így a nemzetközi szerződés alapján lehetőségük van arra, hogy a megtakarított kvótáikat a 2012 utáni kötelezettségvállalási időszakra átvihessék.

A koppenhágai kudarc esély az újrakezdésre

A széleskörű nemzetközi megállapodás megszületéséig a regionális klímavédelmi megoldások kerülnek előtérbe – jelentette ki Gyürk András a koppenhágai klímacsúcsról szóló európai parlamenti vitához benyújtott írásbeli nyilatkozatában. Az európai képviselő szerint úgy kell tovább csiszolni meglévő uniós klímavédelmi szabályozást, hogy az ne hozza versenyhátrányba az európai iparágakat és ne hozza kedvezőtlen helyzetbe az elmúlt két évtizedben jól teljesítő közép-európai országokat.

A fideszes politikus nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a már elfogadott uniós tehermegosztási javaslat nem vette figyelembe az új tagországok, így Magyarország eddigi kibocsátás-csökkentési eredményeit. Gyürk András fontosnak tartja, hogy a Magyarország által fel nem használt kibocsátási engedélyek, az Európai Bizottság ellentétes irányú terveinek ellenére is, értékesíthetőek maradjanak. A kvótaértékesítés bevételei ugyanis lendületet adhatnak a hazai zöldenergia-beruházásoknak.

A néppárti képviselő nyilatkozatában úgy fogalmazott, olyan klímavédelmi megoldásokra kell törekedni, amelyeknek a károsanyag-kibocsátás mérséklésén túl sok más pozitív hatást is eredményeznek. A városi közlekedés fejlesztése így javítja az életminőséget, az energiahatékonysági beruházások munkahelyeket teremtenek, a kutatás-fejlesztésre szánt összegek pedig javítják a versenyképességet is. Ezeknek a szempontoknak a következő hétéves költségvetésben is tükröződniük kell – hangsúlyozta a politikus.