Koronavírus-horror Romániában

Az ellenzéki propagandamédia néhány héttel ezelőtt még követendő példaként emlegette Romániát a koronavírus elleni küzdelem kapcsán, azóta azonban a szomszédos országban a helyzet megrendítően súlyossá vált. És aligha oldja meg az a belügyminiszteri rendelet, amely szerint az elrendelt vészhelyzet idején a kijárási tilalom mellé minden szombaton és vasárnap 17 és 21 órakor az ország összes rendőrautójából a román himnusz első három strófájának kell bömbölnie.

Cristiana Oprița, a nagyszebeni katonai kórház sürgősségi orvosa például arról számolt be a Recorder.ro hírportálnak, hogy a román egészségügyi hatóságok nem tesztelnek minden gyanús esetet. A Hargita megyei, román többségű Maroshévíz városi kórházának személyzete pedig a Facebookon tette közzé, hogy védőfelszerelésként vécépapírt és rugalmas műanyagot kaptak, valamint az intézmény vezetése azt javasolta az orvosoknak és az ápolóknak, hogy ki-ki maga készítsen magának maszkot.

Március 26-án Victor Costache egészségügyi miniszter bele is bukott a káoszba, ám a helyzet nem javult. Sőt, a statisztikák szerint az összes romániai koronavírusos beteg 15 százaléka (!) orvos és más egészségügyi dolgozó.

A legnagyobb baj a járványgócnak számító és ezért vesztegzár alá helyezett moldvai Szucsáva megyét, annak is azonos nevű székvárosát sújtja. A helyi Ziar de Suceava portál március 27-én jelentette meg a megyei sürgősségi kórház személyzetének nyílt levelét, melyben az elkeseredett dolgozók és ápolók felpanaszolják, hogy magukra vannak utalva a küzdelemben. „Tudni szeretnénk, hányan és kik koronavírus-pozitívak közülünk – nem azért, hogy abbahagyjuk a munkát, hanem hogy ne vigyük haza a családunknak” – írják a dolgozók. Elmondásuk szerint intézményük terrorszerű diktatúra alatt áll, a kórházat vezető, profitorientált menedzser megalázóan, modortalanul kommunikál velük, a nap 24 órájában kamerarendszerrel figyelik őket, miközben teljes a fejetlenség a betegirányításban. „Felszerelés nélkül, rögtönözve dolgozunk”, írják az orvosok és ápolók, hozzátéve, hogy a beszerzett anyagok rossz minőségűek. „Dolgozunk, nem tudva, hogy pozitívak vagy negatívak vagyunk-e, így kezeljük azokat a betegeket, akik szintén nem tudják, hogy pozitívak vagy negatívak-e.” A nyílt levélből az is kiderül, hogy a vezetés nem különítette el a koronavírusos betegeket a más bajokkal kezeltektől.

A segélykiáltás egyetlen pozitív következménye, hogy az intézmény vezetőjét kirúgták, ám a megye legnagyobb kórháza megbénult, miután az ott dolgozó 233 orvosból száznál is többet diagnosztizáltak koronavírussal. Hogy nagyon nagy a baj, azt az is bizonyítja, hogy a szucsávai ügyészség nyomozást indított a kórházban történt halálesetek ügyében. A vádhatóság azt gyanítja, hogy a koronavírusban elhunytak regisztrálásakor a kórház vezetése részéről jogsértések és okirat-hamisítások történtek, nem tartották be a tesztelési protokollt, sőt, arra is volt példa, hogy a személyzet mintáit nem továbbították laborvizsgálatra. Ráadásul több esetben nem a fertőzőosztályra utalták be a koronavírussal diagnosztizált betegeket.

A helyzet oly súlyos Romániában, hogy az újonnan kinevezett szakminiszter, Nelu Tătaru bejelentése szerint a koronavírusos, de enyhe tüneteket mutató orvosoknak tovább kell dolgozniuk a járványkórházakban. A válságkezelés érdekében pedig Románia feltétel nélküli hitelért fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz, emellett lehívná a Világbankkal érvényben lévő 500 millió eurós hitelkeretet is. A trianoni békediktátum centenáriumán Bukarestben nincs ok az ünneplésre.