Koskovics Zoltán: Európának nincs ereje beavatkozni Ukrajnában
Európának nincs valós katonai ereje arra, hogy beavatkozzon Ukrajnában – mondta az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője csütörtökön az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában, amelyben szó volt a belpolitikai helyzetről, többek közt a DK parlamentbe jutásának esélyéről is.Koskovics Zoltán elmondta: 30 ezer fős kontingensről beszélnek, ami annyira kevés, hogy nem lehet komolyan venni. Hozzátette, még abban sincs egyetértés, hogy küldenének-e csapatokat Ukrajnába, a többség azonban nem hajlik erre. Megjegyezte, hogy az orosz és a kínai fegyvergyártó kapacitást az európai meg sem közelíti. Úgy fogalmazott, ha az európai haderő felállítását komolyan gondolják, akkor is évek kellenek ahhoz, hogy utolérjék ebben az oroszokat. „Ha pedig Kína az oroszokat támogatja, akkor lehetetlen felvenni ezt a versenyt” – tette hozzá.
A tűzszünettel kapcsolatos tárgyalásokról Koskovics Zoltán kiemelte, az egyeztetésekből Európa teljesen kimaradt, azt pedig észre kell venni, hogy az oroszok nem az ukránokkal, hanem az amerikaiakkal tárgyalnak. A szakértő szerint Donald Trump amerikai elnök legfontosabb célja a belpolitikai reform, aminek mindent alárendelt. „Ehhez pedig nincs szüksége külföldi irritáló tényezőkre” – mondta.
Demkó Attila, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő Programjának vezetője szerint is fontos a béke az amerikai elnök számára, azt pedig látni kell, hogy Oroszország mellett Ukrajna is fárad, Európa nem tud segíteni, az amerikaiakkal pedig az oroszok kiegyeznek majd. Azt mondta, Európában sokan elhitték, hogy ez a háború nyerhető, de rájöttek arra, hogy nem. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok nélkül Európának nincs ereje.
Koskovics Zoltán rámutatott, Európa gazdasági és versenyképességi szempontból lemaradt, politikai értelemben pedig elszigetelődött Oroszországtól, Kínától és már az Egyesült Államoktól is. Úgy vélte, Afrika történelmi okokból soha nem lesz Európa oldalán, és Indiával is ugyanez a helyzet. Szerinte Európát a zsákutcából csak egy politikai elitváltással lehet kivezetni.
A belpolitikai helyzetről szóló beszélgetésben Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatási vezetője kifejtette: ha a Demokratikus Koalíció jövőre bejut a parlamentbe, és szükség lesz rá a többséghez, összefog majd a Tisza Párttal. A DK és a Tisza közötti állítólagos vitáról a fővárosi események után elmondhatjuk, hogy csak színjáték – mondta. Úgy vélte, hogy a DK-s Varju László újpesti győzelme jelentős érvet szolgáltat a pártnak.
Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint ha a 2026-os választás arra a kérdésre egyszerűsödik le, hogy „Orbán vagy Magyar?”, és ha a Tisza erős marad, akkor a DK nem jut be a parlamentbe. „Ha sikerül elérniük azt, hogy más, baloldali témák is hangsúlyosak legyenek, akkor esetleg bejuthatnak, ha pedig a Tisza többsége azon múlik, hogy összeálljon a DK-val, akkor lesz DK-Tisza koalíció” – tette hozzá. Az elemző szerint a Tisza Pártnak kockázatos lett volna elindulnia az újpesti időközi választáson, mert ha vereséget szenved, az visszavetette volna a lendületét. Azt mondta, a Fidesznek örömhír a kormánypárti jelölt veresége, mivel a kormánypártnak érdeke feltámasztani a DK-t, és az, hogy visszatérjen az ellenzék megosztottsága.
Mráz Ágoston Sámuel szerint a Tisza az ország új liberális pártja, mert azzal hogy Bódis Krisztát – aki genderaktivista -, az egyik arcává tette, ugyanahhoz a szavazótáborhoz próbál szólni, mint amelyhez egykor a Momentum. Kiemelte, hogy – Magyar Péter szavaival – a Tisza egy liberális kisgazdapárt próbál lenni, ami a szerinte „fából vaskarika”. Úgy vélte, Magyar Péter programja sokkal liberálisabb, mint amilyen szavazótábort el akar érni.
Álláspontja szerint nem demokratikus, és taktikailag sem fenntartható, hogy a pártelnök fontos kérdéseket kikerül. Kitért arra, hogy a Tisza konzultációs kezdeményezésében kérdésként szerepel Ukrajna EU-s csatlakozása, és azt mondta: vajon azt gondolják-e, hogy ebben nem megosztott a szavazótáboruk, vagy pedig azért szerepel a kérdés, mert megbízójuk, az Európai Néppárt elvárja tőlük, hogy érvényesítsék a Néppárt és Brüsszel akaratát.
Hangsúlyozta, hogy a kegyelmi ügy után Magyar Péter gyermekvédőként tüntette fel magát, most nehezen lehetne megmagyarázni, hogy kiáll a Pride felvonulás mellett, és gyermekvédőként a gyermekek jogait nem tartja fontosnak. „Érthető, hogy kerüli az ügyet” – mondta Mráz Ágoston Sámuel. Nagy Attila Tibor úgy fogalmazott, szomorú, hogy a kormány korlátozza a gyülekezési jogot, de a Fidesz annyiban sajnos ügyes, hogy a gyermekekre hivatkozva igyekszik lenyomni politikai ellenfeleit.