Muszlim papokat küld a börtönökbe a koszovói igazságügyi minisztérium, a program célja pedig az iszlamista terrorizmus vádjával letartóztatott foglyok deradikalizációja és a társadalomba történő visszaintegrálása.
 

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A Balkan Insight című regionális hírportál beszámolója szerint a koszovói igazságügyi minisztérium és az iszlám közösség pénteken kötött megállapodást az együttműködésről.
    
Abelard Tahiri tárcavezető kijelentette, hogy az iszlám közösség vezetői máris használható ötletekkel álltak elő a deradikalizációs programot illetően, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan sikerrel járnak, és sikerül a társadalomba visszaintegrálni azokat, akik a szíriai és az iraki harcterekről tértek vissza. Közölte azt is, hogy a programban részt vevő imámokat a koszovói hírszerzés előbb vizsgálatnak veti alá, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy semmi közük nincs az iszlám szélsőséges mozgalmakhoz.
    
Naim Ternava, a koszovói iszlám közösség vezetője rámutatott, hogy a radikális eszméknek és a szélsőségeknek semmi közük nincs az iszlámhoz, ezért minden segítséget megadnak az igazságügyi minisztériumnak a külföldi harcokban részt vett foglyok visszaintegrálásában.
    
A pristinai belügyminisztérium adatai szerint több mint 300 koszovói csatlakozott a korábbi években a szíriai és az iraki harcokhoz, a harctereken pedig mintegy 50 koszovói vesztette életét. Eddig körülbelül százan tértek vissza szülőföldjükre, közülük nyolcvanan börtönben töltik büntetésüket vagy ítéletükre várnak. 
    
Pristina 2015-ben fogadta el a külföldi harcokban való részvételt szankcionáló törvényt, amelynek alapján 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók a külföldi harcokban részt vevők, illetve azok is elítélhetők, akik a csatlakozásra buzdítanak vagy toboroznak embereket. 
    
Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának több mint 95 százaléka iszlám vallású, szélsőségek azonban csak kis számban vannak jelen.

(MTI)