A koszovói miniszterelnök a parlament ülésén szólalt fel, ahol kijelentette, Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök kategorikusan elutasította a javaslat aláírását, ami azt bizonyítja, hogy annak tartalma inkább Koszovónak kedvez, de legalábbis nem árt az országnak. Albin Kurti így reagált azokra az ellenzéki vádakra, amelyek szerint elfogadhatatlan az a javaslat, amely nem tartalmazza Szerbia és Koszovó kölcsönös elismerését, vagyis azt, hogy Belgrád elismeri Pristina függetlenségét. Emellett azt is felrótták Albin Kurtinak, hogy beleegyezett abba, hogy megalakítsák a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, ezzel pedig nagyobb autonómiát kapnának a Koszovóban élő szerbek.

Hirdetés

A koszovói miniszterelnök magyarázata szerint a dokumentum még nem végleges, a felek csak abban állapodtak meg és értettek egyet Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, hogy nem kell tovább tárgyalni a javaslatról. Elfogadásról csak akkor lehetne beszélni, ha mindkét fél aláírta volna.

Albin Kurti kitért arra is, hogy a dokumentum lehetővé tenné Koszovó számára, hogy csatlakozzon a nemzetközi szervezetekhez, ugyanakkor nem tartalmaz olyan részt, amely ellentétes lenne a koszovói alkotmánnyal. A koszovói alkotmánybíróság korábban kimondta, hogy a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakítása – amelyről Belgrád és Pristina 2013-ban állapodott meg – alkotmányellenes lenne, mert a többnemzetiségű Koszovóban egynemzetiségű szervezetet hozna létre. A koszovói kormányfő szerint a rendezési terv vonatkozó pontja nem a koszovói szerb önkormányzatok közösségének a létrehozását jelenti, mindössze egy szerb közösség megalakítását, amely csupán társadalmi és politikai szerepet töltene be.

Kedden Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök kijelentette: az európai rendezési javaslat nem elfogadható Belgrád számára, mert Szerbia ugyan készen áll arra, hogy megvalósítsa a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó javaslatban foglaltakat, ám nem lehet Szerbia és Koszovó kölcsönös elismeréséről vagy Koszovó függetlenségének az elismeréséről beszélni, és nem tudja elfogadni azt, hogy Szerbia nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe. Hozzátette: szó sem volt arról, hogy bármit is alá kellett volna írni.

Ez utóbbi állítást támasztja alá Peter Stanónak, az Európai Unió külügyi szóvivőjének csütörtöki nyilatkozata is, amely szerint a felek hétfőn egy javaslatról tárgyaltak, és magából a dokumentum szövegéből is kitűnik, hogy nem végleges megállapodásról volt szó, vagyis senki nem beszélt azonnali aláírásról.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de a megállapodásban foglaltak legfőbb pontjai mindeddig nem teljesültek. A kapcsolat rendezése mindkét fél európai integrációjának a kulcsa.

Korábban írtuk