Kövér László az Európai Parlament elnökének együttműködését kérte

A levélben, melyet az Országgyűlés sajtóirodája hétfőn juttatott el az MTI-hez a házelnök úgy fogalmazott, egyetért az EP elnökével abban, hogy Európában a parlamentarizmus megerősítésére van szükség, ami egybeesik a nemzeti parlamentek régi törekvésével, hogy az uniós döntéshozatalban nagyobb szerepet töltsenek be.

Kövér László ugyanakkor levelében hangsúlyozta, hogy a magyar közvélemény megdöbbenéssel értesült arról, hogy megalakulásakor az EP a parlamenti demokrácia szabályait és az írott európai jogot áthágva mintegy 18 millió európai szavazó akaratát hagyta figyelmen kívül, és nem juttatott az EP harmadik legerősebb képviselőcsoportjának egyetlen, az eddig elfogadott gyakorlat szerint őt megillető alelnöki, illetve bizottsági tisztségviselői helyet sem.

„A Magyarországon a választópolgárok alkotmányos felhatalmazásával 2010 óta kormányzó Fidesz-KDNP-koalíció európai parlamenti képviselői mindannyian Metsola elnök asszonyra szavaztak, és szintén értetlenül állnak az EP antidemokratikus döntése előtt” – fogalmazott a házelnök.

Levelében Kövér László arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a magyar közvélemény, mind a kormánypárti képviselők abban reménykedtek, hogy az elmúlt öt évben oly sokszor tapasztalt európai parlamenti gyakorlatot meghaladva az új összetételű EP fontosnak tartja Európa egységét, és szakít azzal a gyakorlattal, hogy megbélyegzi és megpróbálja kirekeszteni azokat az országokat, pártokat és képviselőiket, amelyek, illetve akik véleménye és demokratikus felhatalmazásra alapozódó álláspontja egyes kérdésekben eltér az EP többségének véleményétől.

A házelnök azt írta, a magyar Országgyűlésben 1990, azaz a kommunista diktatúrát követő első szabad választás óta töretlen gyakorlat, hogy a választók felhatalmazásából bejutott pártok mandátumaik arányában töltik be a parlamenti tisztségeket.

Kövér László szerint minden, az európai népképviseleti demokratikus értékek, valamint a sokat hangoztatott jogállamiság iránt bizalommal lévő politikusban kérdésként merül föl, hogy az EP vezetése ezt a „kirekesztő és megosztó helyzetet” jó, illetve olyan gyakorlatnak tartja-e, amelyet a nemzeti parlamenteknek is követniük kellene, és esetleg az Országgyűlésben is hasonló megoldásokat tartanának-e szükségesnek.

Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte azon meggyőződését, hogy egyetlen tisztességes, a demokráciához őszinte szándékkal viszonyuló politikus, így az EP elnöke sem érthet egyet az EP önkényes eljárásával.

Kövér László különösen visszatetszőnek és veszélyesnek nevezte, hogy az Európai Uniót (EU) szuverén tagállamok önkéntes és szubszidiaritáson alapuló együttműködéseként felfogó, konzervatív politikai csoportosulások elleni egye gyűlölködőbb hangvételű és az unió írott és íratlan szabályait egyre nyíltabban áthágó támadások egyik indítéka az unió határán zajló „szláv testvérháború” megítélésében megmutatkozó véleménykülönbség.

„Az Unió politikusai által sokat emlegetett álláspont szerint az EU a béke megteremtésére jött létre és meggyőződésünk szerint ehhez nem méltó az az európai parlamenti állásfoglalás, amely elítéli a magyar miniszterelnök békéért tett erőfeszítéseit” – fogalmazott.

Az Országgyűlés elnöke levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az uniós politikában az eltérő nemzeti érdekeken alapuló tagállami álláspontok összeegyeztetése helyett az előző öt esztendő diszkriminációs törekvései folytatódnak, illetve erősödnek fel, az tovább gyengíti az unió problémamegoldó képességét az egyre erősödő kihívásokkal szemben.

Levele végén Kövér László Roberta Metsola jövőbeni együttműködését kérte az EP „antidemokratikus” eljárásainak megakadályozásában.