Bakondi György emlékeztetett rá, hogy tíz évvel ezelőtt egy óriási migrációs hullám érte el Magyarországot, és akkor a kormány egy népszavazással megkérdezte a magyarokat arról, mi történjen a problémával. A válaszadók 84 százaléka úgy vélekedett, hogy az illegális bevándorlást meg kell állítani, ezt pedig a kabinet meg is cselekedte – mondta.

Hirdetés

Hozzátette, ez „nagyon komoly politikai támadásokat váltott ki” nyugat-európai uniós államok, valamint a központi apparátus részéről, akik akkoriban teljes mértékben humanitárius kérdésként kezelték a problémát. Megjegyezte, Magyarország sok olyan európai állam számára példa lett, amelyeket elért a migrációs hullám.

Kifejtette, az ország abban mutatott példát, hogy „ha a politika akarja, és ennek megteremtik a jogi feltételeit, akkor az illegális bevándorlók tömeges beözönlését, itteni jogellenes működését meg lehet akadályozni”. Ez a fajta példamutatás nem tetszett az Európai Uniónak (EU), és Magyarországot jelenleg is folyamatosan bírságolják azért, mert nem engedi át a kerítésén az érkezőket, hogy az országon belül bírálják el menekültkérelmüket – tette hozzá.

A belbiztonsági főtanácsadó szerint azóta számos nemzetállam „újított”, Olaszország például Albániába viszi az illegális bevándorlókat, de Dánia, Hollandia és Ausztria is foglalkozik a kérdéssel. Tavaly ez Európai Parlament (EP) megszavazta a migrációs paktum végleges formáját, amely szerint a migránsokat azokban az államokban kellene elosztani, ahol jelenleg nincsenek – fűzte hozzá.

Kapcsolódó cikkünk

Úgy folytatta, a paktum szerint három kategóriába sorolhatók az uniós tagállamok: ahol migrációs veszély van, ahol fennáll ennek a veszélynek a kockázata, és ahol nincs ilyen rizikó. Amely országok nem fogadják be az illegális bevándorlókat, pénzfizetéssel válthatják ki ezt a kötelezettséget, kivéve ha a brüsszeli központ válsághelyzetet állapít meg – mondta.

Bakondi György felhívta a figyelmet arra: semmilyen kritérium nincs a migrációs paktumban sem arról, hogy mi alapján ítélhetnek meg válsághelyzetet egy adott államban, ez teljes mértékben a bizottság mérlegelésén múlna. Szerinte minden válsághelyzet – például a koronavírus-járvány, a migrációs válság vagy a háború – „a föderális Európa irányába terelte a központi döntéshozatalt”. Keresték azokat a megoldásokat, amelyekkel kikerülhetik a nemzetállami vétót – mondta.

Hangsúlyozta, a legfrissebb ilyen ügy az, hogy a bankban lévő lefoglalt orosz vagyon Ukrajnának történő átadásáról „egy cseles szavazási rendszer kialakításával kerülnék el a magyar vétót”. Kiemelte, az ilyen megoldásoknak olyan negatív következményeik lesznek, amelyek „súlyosan változtatják meg” az EU eredeti jogi szabályozását, gazdaságpolitikai rendeltetését.

A belbiztonsági főtanácsadó arról is beszélt, az unió központi apparátusa már az előző parlamenti választáskor is tett kísérletet arra, hogy az EU elképzeléseihez jobban illeszkedő, a nemzeti kérdéseket inkább háttérbe szorító pártokat segítsen hatalomra. Szerinte azok az álláspontok, amelyeket a Tisza Párt vagy a Demokratikus Koalíció (DK) politikusai kifejtettek, akár a migrációról, arra utalnak, hogy elfogadnák az unió elvárásait.

Bakondi György a beszélgetés végén emlékeztetett, hogy Magyarország világosan fogalmazott az illegális bevándorlással kapcsolatban, a magyar miniszterelnök pedig több ízben is kiemelte: az ország nem fogad be illegális bevándorlókat sem keletről, sem nyugatról.