Közép-Európa újra a frontvonalban
Joe Biden győzelme, ezzel az amerikai politika megnövekedett globális aktivitása a Nyugat és Oroszország szembenállásának frontvonalába helyezte Közép-Európát. Ebben a kiéleződő geopolitikai helyzetben Washington minden országban igyekszik helyzetbe hozni a globalista erőket, nyomást gyakorol rájuk, és választásra kényszeríti saját szövetségeseit is. Így régiónk országainak sérül a szuverenitása és szűkül a mozgástere.
Csehországnak bizonyítékai vannak rá, hogy az orosz titkosszolgálatoknak szerepük volt a 2014 októberében és decemberében Vrběticében történt robbanásokban – jelentette be Jan Hamáček kormányfőhelyettes, belügyminiszter és megbízott külügyminiszter a közszolgálati Cseh Televízióban. A szót tettek követték: Prága 18 orosz diplomatát utasított ki, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak.
A hét évvel ezelőtti ügy friss felemlegetése régen látott mélypontra lökte a cseh–orosz viszonyt. Ezzel párhuzamosan Bulgáriában szintén orosz titkosszolgálati szálat találtak négy régi, fegyvergyárban történt robbanás mögött, és felmelegítették a cseh és bolgár szálakat összekapcsoló fegyverkereskedő, Emiljan Grebnev megmérgezését is. Azon ezek után már meg sem lepődünk, hogy a lengyelek az elnöki gép 11 évvel ezelőtti szmolenszki tragédiáját is beállították a sorba. Közben a szlovák miniszterelnököt az orosz vakcina beszerzése körül gerjesztett politikai botrány söpörte el. De erősödő liberális támadások kereszttüzében áll már egy ideje Janez Janša Szlovén Demokrata Pártja is, az olasz Matteo Salvini Legája pedig inkább behúzódott a globalista Mario Draghi vezette kormány védőernyője alá.
Jól látható, hogy Joe Biden hatalomra kerülése, és ezzel Amerika nemzetközi porondra való visszatérése új helyzetet teremtett a világban. Tovább növekedett a feszültség, és a globális pozícióit mindenáron megőrizni akaró Egyesült Államok immár nemcsak a kihívóit, de saját szövetségeseit is fokozott nyomás alá helyezi: elvárja tőlük, hogy a Kína és Oroszország ellen folyó harcában egyértelműen felsorakozzanak mögéje.
De térjünk vissza a cseh történethez, amelyben a titkosszolgálatokat érintő vád nélkül is erős az orosz szál. Budapest és Pozsony után ugyanis Prága szintén a Szputnyik V vakcina beszerzésével akarta felgyorsítani az oltást. Épp a botrány kirobbanása előtt készült Moszkvába az akkor ideiglenesen a külügyminiszteri teendőket is ellátó belügyminiszter. Aztán a belpolitikai vihar nemcsak Jan Hamáček útját, de az orosz vakcina beszerzésének az ötletét is elsodorta. Sőt, pillanatok alatt kizárták a néhány héttel korábban visszaengedett Roszatomot is a cseh atomerőmű bővítésének pályázatából. Az sem érdekelte a kormányt, hogy a Škoda már idáig is komoly megrendeléseket kapott az orosz holding révén, a botránnyal pedig alighanem erősen meggyengülnek a pozíciói. Ezt ugyanis felülírták az összekapcsolódó bel- és geopolitikai érdekek.
Ősszel ugyanis Csehországban választások lesznek, Andrej Babišnak pedig egyre kisebb rá az esélye, hogy megőrizze hatalmát. Az általa vezetett centrista populista ANO (Elégedetlen Polgárok Akciója) is gyengül, ennél is nagyobb baj azonban, hogy koalíciós partnerük talán be sem jut a parlamentbe. A hagyományos táborukat egy liberális fordulattal lassan elveszítő szociáldemokraták népszerűsége ugyanis a bekerülési küszöb körül van. Előretörtek ugyanakkor a Washington támogatását eddig is maguk mögött tudó liberális erők, élükön a Joe Biden győzelmével újabb lendületet kapó Cseh Kalózpárttal.
A már most is kisebbségben kormányzó Andrej Babiš ebben a helyzetben nem tehetett mást, mint megelőzve a vrběticei ügy készülő kirobbantását, átvette a kezdeményezést, és maga állt gyorsan az oroszellenes támadások élére. Nem tehetett mást, mert mint látjuk, akinek kételyei vannak a titkosszolgálatok verziójával kapcsolatban, vagy csak bizonyítékokat várna, az a jelenlegi hangulatban rögtön „hazaárulóvá” válik. Így járt az államfő Miloš Zeman is, aki meg merte jegyezni, hogy eddig a cseh nyomozás anyagából teljesen hiányzott az orosz szál, és az orosz ügynökök részvételére most sincs szemtanú vagy közvetlen bizonyíték. De elverték a port a vele egyetértő igazságügyi miniszteren, Marie Benešován is.
Akár logikus is lehet az állítás, hogy orosz ügynökök robbantottak Vrběticében, hiszen a kétes hírű bolgár fegyverkereskedő Ukrajnába szánta a szállítmányt, ám ezt legalábbis bizonyítani kellene. Ehelyett csak azt halljuk, hogy megkérdőjelezhetetlen bizonyítékok állnak a cseh titkosszolgálat rendelkezésére, ám ezeket nem hozzák nyilvánosságra. Helyette marad a brit MI6-hez érezhetően jól bekötött oknyomozó portál, a Bellingcat és cseh partnere kiszivárogtatása. Így már meg sem lepődhetünk azon, hogy ebben az ügyben is benne van a Szkripal-mérgezés két orosz gyanúsítottja, Ruszlan Bosirov és Alekszandr Petrov, akik a brit titkosszolgálat szerint az orosz katonai hírszerzés munkatársai.
A Szkripal-ügyet követő kiutasítási hullám ezúttal elmaradt, csak a legelkötelezettebb atlantista országok zárkóztak fel orosz diplomaták nemkívánatos személlyé nyilvánításával is Prága mögé. Tény ugyanakkor, hogy újabb front nyílt a Nyugat és Oroszország szembenállásában. Mint ahogy az is, hogy Amerika visszatérésével Közép-Európa ismét az Egyesült Államok és Oroszország ellentétének ütközőzónájába került, Európát pedig újabb kérdés osztja meg. Mintha nem lenne enélkül is elég gondja az Európai Uniónak.
