– Alig pár hónapja van Magyarországon. Milyenek az első benyomásai hazánkról?

– Korábban, mint ön is tudja, igen élénk kapcsolat volt Magyarország és Líbia között, amiről a líbiai és a magyar vélemény ugyanaz. Egy művelt és szép országnak képzeltem el hazájukat, és számításaimat teljes mértékben megtaláltam. Boldog vagyok, hogy itt képviselhetem országomat.

– Mint tudjuk, az elmúlt év során Líbia hosszas elszigeteltség után visszatért a nemzetközi porondra, visszaállítva diplomáciai kapcsolatát néhány európai országgal és Amerikával. Milyen fontosabb politikai és gazdasági fejlődések mentek végig azóta országukban?

– Líbia gazdasági és politikai helyzete ma is hasonló, mint az embargó előtt volt. Az akkori nehézségek pusztán megacélozták erőnket és akaratunkat. Mára azonban diplomáciai kapcsolatot ápolunk a legtöbb európai országgal, leszámítva az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát. A diplomáciai viszonyokban azonban folyamatos javuló tendencia vehető észre. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy népünk érdekeit szem előtt tartva fejlesszük az újonnan kialakult kapcsolatokat.

– Tudta országa hasznosítani a diplomáciai kapcsolatok visszaállításával járó lehetőségeket?

– Líbia mind politikailag, mind gazdaságilag erős. Az embargó megszüntetésével járó lehetőségeket számos nagy súlyú ország felismerte, akik most minél jobb kapcsolatot szándékoznak kialakítani Líbiával. Ezt bizonyítja az is, hogy növekszik országunk reptereinek forgalma és a szállodák is szinte telt házzal üzemelnek – a vendégek vállalatok és cégek igazgatói, üzletemberek és beruházók.

– Mint tudjuk, Líbia igen sokrétű szerepet játszik a világpolitikában. Moammar Kadafi volt, aki életre hívta az Afrikai Uniót. Emellett zászlajára tűzte a nasszerista pánarab eszme továbbvitelét, de az utóbbi jelek szerint jó szövetségese a Nyugatnak is. Melyik Líbia igazi arca?

– Ahogy ön is mondta, Líbiának igen jelentős szerepe van a nemzetközi életben. Mind földrajzilag, mind szellemileg közel áll Európához, emellett mégis szerves része Afrikának. Továbbá, mint kőolajat és földgázt termelő ország, nagy gazdasági potenciállal bír. A kérdésére válaszolva, a mai világ politikai tömbökre van osztva. Ebben a tekintetben Líbia az afrikai tömbhöz tartozik gazdasági, kulturális és politikai helyzete miatt. Már csak földrajzi okokból is, Líbia sokkal inkább közelebb van Európához, mint Amerikához. Ennek ellenére jó kapcsolatra törekszünk az Egyesült Államokkal is. Világnézetünk demokratikus. Mi azonban a közvetlen demokrácia hívei vagyunk. Nálunk a határozatokat hozó Népi Kongresszuson és az azokat végrehajtó Népi Bizottságokon keresztül, a nép közvetítők nélkül kormányozza önmagát. Ahogy a Zöld Könyv is írja: népi kongresszus nélkül nem lehet teljes a demokrácia. Kadafi ezredes egyik utóbbi beszédében felhívta a világ figyelmét a Zöld Könyvben foglaltakra, és meghirdetett egy ösztöndíjprogramot a Líbia al-Mudarradzsra (felsőfokú tanulmányok), amelynek keretében külföldieknek biztosít lehetőséget a közvetlen demokrácia tanulmányozására, amely rendszer véleményünk szerint a demokratikus berendeződések legmagasabb lépcsőfoka.

– A felélénkülő kapcsolatok érdekében megkönnyítik a nyugati tőke beáramlását?

– Az Általános Népi Kongresszus megalkotott egy beruházási törvényt, amely óvja a hazánkba befektetni szándékozók tőkéjét minden területen és teljes biztosítékokat nyújt a belföldi és külföldi beruházások sikerének érdekében. Emellett természetesen nem veszítjük szem elől népünk hosszú távú érdekeit.

– Tudjuk, hogy az Afrikából Európába vándorló menekültek nagy része Líbia területén keresztül érkezik Európába. Tesz országa valamit ennek megakadályozása érdekében?

– Az elmúlt év során Líbia szerződést kötött Olaszországgal és az Európai Unióval, amelynek keretében különleges, a legmodernebb eszközökkel ellátott határőröket képeznek. Így a líbiai vezetés minden erőfeszítést megtehet, hogy megakadályozza az Afrika országaiból Líbia területén keresztül Olaszországba, illetve a többi, Földközi-tengerrel határos európai országba való illegális bevándorlást, amely egyre nagyobb problémát okoz Európának. A problémát a gyökerénél kell kezelni, több projektre is javaslatot tettünk emellett, amelyek keretében a bevándorlók szakmai képzésben részesülnének, hogy a tanultakat, visszatérve hazájukba, népük javára fordíthassák. Amennyiben ezek az emberek hasznos szakmákat tanulhatnának, az nagyban ösztönözné őket arra, hogy hazáikban maradjanak. Mi tehát a probléma gyökerénél való kezelését részesítjük előnyben. Emellett teljes mértékben átérezzük Európa problémáját, és minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy segítsünk európai barátainkon. Ez közös érdekünk.

– Sokakat meglepett a hír, hogy Moammar Kadafi ellenzi Törökország belépését az Európai Unióba, holott Líbia Törökországhoz hasonlóan muzulmán ország. Mi ennek az álláspontnak az oka?

– Moammar Kadafi, mint a világ egyik legnagyobb múltú vezetője, komoly tapasztalatokkal rendelkezik a történelem folyását illetően. Síkra szállt már korábban például a kurdok önálló államáért, amely valamennyiüket egybegyűjtve erősítené identitásukat. Később a kurdok is ugyanezen kívánságuknak adtak hangot. Kadafi ezredes emellett idejekorán megjósolta a kommunizmus összeomlását, az iráni sah bukását. Sőt még a délszláv háborút megelőzően, Bosznia-Hercegovinát is figyelmeztette arra, hogy a rövidebbet húzhatják Jugoszlávia felosztása esetén. Kadafi úgy véli, hogy Törökország különleges helyzettel bír az iszlám világban. Bár közvetlenül határos Európával, mind történelmi, társadalmi és kulturális tekintetben iszlám országnak tekinthető. Ebből kifolyólag az Európai Unió nem kezelné a többi országával egyenrangúként. Az ezredes azonban azt is mondta: „nem lesz törökebb a törököknél”. Amit mondott, egy vélemény, amelyre az igazolást előbb vagy utóbb, majd a történelemnek kell megadnia. Erre a fent említettek fényében komoly esély van.

– Felröppentek a hírek a magyar sajtóban arról, hogy líbiai üzletemberek meg akarták vásárolni a Ferencváros futballcsapatát. A vétel azonban nem jött létre. Mi igaz ebből a hírből?

– Mi is hallottuk a hírt. Mindenesetre mi támogatunk minden olyan elgondolást, amely fejleszti a magyar és líbiai futballt. Bízunk benne, hogy a jövőben hazáink sportolói szorosabb kapcsolatba kerülnek majd, ezzel válva országaink nagyköveteivé.

– Milyen szinten áll most Magyarország és Líbia együttműködése? Lát további perspektívákat a kapcsolat fejlesztésében?

– Líbia nagyköveti szintre emelte diplomáciai kapcsolatát Magyarországgal. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy lendületet adjunk ennek a kapcsolatnak, és újabb síkra emeljük az együttműködést, mely érintené a gazdaság, a kultúra, egészségügy és sport területét is. Szándékunkról tájékoztattuk a magyar felet, és biztosak vagyunk abban, hogy szándékunk megértő fülekre talál.