Lengyelország és Magyarország együtt válaszol a 21. század kihívásaira, amelyek közül elsősorban a migrációs válság ösztönözte a két országot, valamint a térség más államait a közös fellépésre az Európai Unió színterén – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a lengyel rádiónak adott interjúban.

Fotó: Demokrata/Vermes Tibor (illusztráció)

A lengyel közszolgálati rádió március 15. alkalmából készítette Kövér Lászlóval a pénteken sugárzott interjút. A beszélgetés a tervek szerint szombaton is elhangzik a lengyel rádióban, amelynek csatornáin aznap magyar napot tartanak.

A kétoldalú kapcsolatokról Kövér László azt mondta: a szoros lengyel-magyar együttműködés „azoknak a kihívásoknak is köszönhető, amelyekre együtt kell válaszolnunk”.

A két ország kormánya felismerte, hogy ezekben a XXI. századi kihívásokban közösen osztoznak, és csak egymást segítve tudnak helyes választ adni – fogalmazott. 

A kihívások közül a migrációs válságot emelte ki, fontosnak minősítve, hogy a V4-ek a válság 2015-ös kitörése után segítettek Magyarország és egyben az EU déli határának védelmében. 

Emellett a „brüsszeli porondon való együttes fellépés itt vált egyértelmű gyakorlattá” – fűzte hozzá Kövér László.

Kiderült, hogy a migrációs válság nem „elszigetelt baleset”, hanem az EU „eltorzult működésének szerves következménye” – állapította meg a házelnök, aki szerint az EU beavatkozni próbál „a szuverén országok belső életébe”. 

„Egyre agresszívebben próbálnak bennünket rávenni, hogy fogadjuk el azt a jövőképet, Európa-képet, amelyet Brüsszelben, valamint egynémely régi tagállam fővárosában találtak ki” – közölte.  

Ennek nyomán a V4 országaiban, de más közép-európai országokban, például Romániában is tudatosították, hogy „újból fennáll a szakadás lehetősége Kelet és Nyugat között”, hogy az új tagállamokat „egyfajta tartós másodrendű státuszba” próbálják szorítani. Egyre világosabbá vált számukra, hogy ezzel szemben csak az együttműködés szorosabbra fűzése lehet a válasz – húzta alá Kövér László. 

Az EP-választásra vonatkozó kérdésre azt mondta: bízik abban, hogy ez változást hoz az EU működésében. 

„Ugyanakkor óvatos is vagyok” – jegyezte meg, kifejtve: a választások elindíthatnak egy olyan átalakulási folyamatot, amelyben „a hagyományos pártcsaládok felszámolódnak, és átadják helyüket egy új struktúrának”.

Az európai fő politikai frontvonalak már nem a hagyományos jobb- és baloldal között vannak, hanem az egyik oldalon „a szuverenista nemzeti államok együttműködésében gondolkodó, az EU-t az erős tagállamokra alapozni akaró” erők állnak, a másik oldalon pedig „a globalista, a szuverenitást eltörölni akarók” vannak – mondta Kövér László. 

A házelnök szerint „a demográfiai halálra ítélt” régi uniós tagállamok elszívják a közép-európai országokból a jól képzett fiatal munkaerőt. 

Az Európán kívülről érkező gazdasági bevándorlás kapcsán Kövér László teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy a régi uniós tagállamok – elsősorban Németország – „több mint egymillió embert hagytak beözönleni az EU határai mögé”.  

Miután kiderült, hogy csak 10-20 százalékuk építhető be a nyugat-európai munkaerőpiacra, a „saját nemzetgazdaságaik szempontjából használhatatlan tömeget szét akarják osztani Európa többi tagállama között” – közölte Kövér László, megemlítve a migrációval járó egyéb negatív jelenségeket, köztük a terrorizmus veszélyét is.