Peszkov szerint a robbantást orosz területen szándékoztak végrehajtani a továbbra is működőképes gázszállítási útvonalon, amely „teljes terheléssel, óraműpontossággal működik”. Mint mondta, ebben „olyan erők érintettek, amelyek lehetséges eredetére (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) utalásokat tett”. A szóvivő a szavak értelmezését a sajtóra bízta.

Hirdetés

Putyin hétfőn, az orosz biztonsági tanács ülésén bejelentette, hogy nagy hatótávolságú, precíziós csapásokat rendelt el Ukrajna katonai, energetikai és kommunikációs létesítményei ellen, válaszul a Kijev utasítására „orosz területen” és „terrorista” módszerekkel elkövetett támadások ellen. A megtorlást elsősorban a Krími hídon elkövetett robbantás váltotta ki, de az elnök említést tett a zaporizzsjai atomerőmű ágyúzásáról, a kurszki atomerőmű távvezetékeinek felrobbantásáról, valamint a Török Áramlat gázvezeték egyik szakaszának levegőbe repítéséről tett kísérletről is.

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy az elmúlt napokban tiltakozását fejezte ki Németország, Dánia és Svédország moszkvai nagyköveténél, amiért nem érkezett válasz Mihail Misusztyin orosz miniszterelnöknek ezen országok vezetéséhez október 5-én intézett felhívására. Ebben a kormányfő arra támasztott igényt, hogy Oroszországot vonják be az Északi Áramlat gázvezetékpárok ellen elkövetett robbantások kivizsgálásába. A tárca kifogásolta, hogy ugyanakkor információk jelennek meg arról, hogy más országok, köztük az Egyesült Államok is részt vesznek a nyomozásban.

A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy amennyiben orosz szakértők nem vehetnek részt a folyamatban lévő vizsgálatban, Moszkva „abból a feltételezésből fog kiindulni, hogy az említett országoknak rejtegetnivalójuk van, vagy fedezik a terrorcselekmények elkövetőit”.

Korábban írtuk

„Oroszország természetesen nem fogja elismerni egy ilyen vizsgálat +áleredményeit+, hacsak nem vesznek részt benne orosz szakemberek” – közölte a külügyminisztérium.