Kreml: Párizs és Berlin nem mutat hajlandóságot a közvetítésre
Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár nem mutat hajlandóságot arra, hogy közvetítsen az ukrajnai konfliktus lezárását célzó béketárgyalások újraindítása érdekében – kifogásolta Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő hétfőn.Peszkov megjegyezte: ezzel szemben Törökország aktívan közvetít a szemben álló felek között, és erőfeszítéseit Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagyra értékeli”.
Ankara kulcsszerepet játszott a szeptemberi orosz-ukrán fogolycsere-megállapodás nyélbe ütésében, illetve a fekete-tengeri gabonaexport júliusi újraindításában. Törökországban márciusban kétszer ültek tárgyalóasztalhoz az orosz és az ukrán fél képviselői, de a megbeszélések eredménytelenül zárultak.
Putyin az elmúlt hónapokban többször találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Az orosz vezető október közepén azt javasolta, hogy Törökország legyen az orosz gáz új elosztási központja. Erdogan kedvezően fogadta a felvetést.
Törökország a NATO tagja, de nagyban függ az orosz olajtól és gáztól, és Oroszországgal, illetve Ukrajnával is jó viszonyt ápol. Eközben Oroszország hétfőn azzal vádolta a nyugati országokat, hogy a szankciókkal gyakorlatilag ellopták arany- és devizatartalékait.
A nyugati szankciók miatt Oroszország arany- és devizatartalékainak mintegy felét – több százmilliárd dollárt – befagyasztották. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a múlt héten felvetette, hogy az Európai Unió fontolja meg az orosz tartalékok átadását a háború sújtotta Ukrajnának.
