Az importált zöldségfélék listája egyre hosszabb lesz. Idén nyáron elsősorban káposztából, vörös- és fokhagymából, gyökérzöldségekből, paradicsomból, bogyósgyümölcsökből, csemegeszőlőből, őszibarackból, körtéből és almából várható fokozott behozatal. A zöldségfélék főként Lengyel-, Francia- és Olaszországból, a gyümölcs pedig a mediterrán régióból, Olasz-, Spanyol- és Görögországból, valamint Szerbiából érkezhetnek a magyar piacra. A sokszor dömpingáras felvásárlásokat szinte kivétel nélkül a nemzetközi áruházláncok bonyolítják le – a hazai termelők rovására. Ők ugyanis szinte alig jutnak be a multik piacára.

A kedvező importár ugyanakkor sokszor rendkívül gyenge, esetenként takarmányminőséggel párosul. A hipermarketek viszont pont a hazai termelőkről állítják ugyanezt: azzal indokolják diszkriminatív eljárásukat, hogy a magyar gazdák nem tudják folyamatosan tartani a minőségi követelményeket. Ám nagyon sok termelő és fogyasztó másként vélekedik erről.

Szabó Bertalan, kecskeméti növénytermesztő azt tapasztalta, hogy a multiknak sokkal fontosabb szempont, hogy az általuk kínált termék jól szállítható, tartós, azaz „polcálló” legyen, mint az áru minősége vagy ízletessége, és már ott tartunk, hogy nem is titkolják ilyen irányú törekvéseiket. Így sokszor előfordul, hogy a zöldséget vagy gyümölcsöt éretlen állapotban szedik le a külföldi a partnerek, és aztán kémiai úton, például etilénnel kezelik a banánt, hogy ne sárguljon be, azaz kibírja a szállítást és sokáig értékesíthető legyen. Ilyen gyakorlat mellett nem csoda, hogy a dél-afrikai gyümölcs hamarabb bejut a közeli nagykereskedelmi áruházba, mint a szomszédos fákon termő sárgabarack. Gondot okoz továbbá, hogy hazánkban is egyre inkább elterjed a külföldi nemesítés, tehát amikor idegen vetőmagról termesztik a növényt. A multik által elvárt nemesítésnél az a cél, hogy a gyümölcs esztétikus, azaz kemény és vastag húsú legyen. Az már csak keveseket érdekel, hogy az eljárás során lényegesen csökken az ásványianyag-tartalom. Ráadásul a fogyasztó meglehetősen kiszolgáltatott a termék megvásárlása után: a sarki zöldségessel bármikor lehet közölni, hogy portékája kívánnivalót hagy maga után, az viszont senkinek nem jut eszébe, hogy egy nagyáruházba visszavigye az íztelen zöldséget, gyümölcsöt. A magyar gazdálkodók úgy védekezhetnek leghatékonyabban a dömping ellen, ha termelői-értékesítői szövetkezetekbe (tész) tömörülnek, ezáltal jobb alkupozícióba kerülhetnek – tette hozzá a növénytermesztő.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és terméktanács statisztikai kimutatása szerint a tavalyi termelés 18,7 százalékát értékesítették tészek a minimálisan elvárható 40 százalékos arány helyett. A szakmai várakozások szerint pedig a tészek száma a következő két évben százról 40„50-re fog csökkenni.

A Veszprém megyei termelők egy kis csoportja tavaly figyelemfelkeltő megoldásokkal próbált rámutatni a dömpingjelenségre. Így előfordult, hogy néhányan ingyen kínálták káposztájukat, mielőtt beszántották a földterületüket, vagy „egyet fizet kettőt kap” akciókkal adták a zsákos burgonyát. Ezek a kényszerű módszerek természetesen teljes ráfizetéssel jártak, hiszen a magas termelési költségeknek csak a töredéke térült meg az elkeseredett gazdák számára. A hazai termelők szerint a tömeges behozatal csökkentése végett sürgősen ki kellene építeni a hatósági minőségvizsgálati rendszert, amely a tavalyi csatlakozás óta sem készült el. Határozottabb fellépésre lenne szükség a harmadik országokból érkező árukkal szemben is. Ez a lépés most különösen aktuális lenne, hiszen a Cora például andalúz termékeket mutat be június első felében.

Túry Kálmán budapesti nyugdíjas minden hétvégén a Fény utcai piacon vásárol. Már ismeri azokat a termelőket, akik jó minőségű, biztonságos és ízletes gyümölccsel várják. Nemrég Németországban járt, ahol azt tapasztalta, hogy az ottani áruházláncok sokkal jobb minőségű árut kínálnak, mint az itthoni multik. A különbség ég és föld, pedig köztudott, hogy a magyar termőföldek átlagban jobbak, mint szerte Európában.

Lengyel Zoltán, a Fidesz mezőgazdasági szakértője biztosra veszi, hogy ismét lesz zöldség- és gyümölcsáradat, mi több, botrányra is számíthatunk ezen a téren. Az Európai Unió ugyanis feloldotta a kereskedelmi korlátozásokat Szerbia-Montenegróval szemben, így déli szomszédunk is a beszállítók közé került. A magyar termelőket ezzel szemben még a törvény kínálta eszközökkel sem védi a kormány. Csupán szükségmegoldásokkal tud előrukkolni a jelenlegi vezetés, így például most terítéken van egy javaslat, amely az élelmiszer-biztonsági helyzet javítását célozza meg, de a valódi piacvédelmi problémát nem tudja megoldani.

Az uniós csatlakozásunk óta hazánk kétségtelenül zöldség- és gyümölcsfelvevő piaccá vált. Sokan hangoztatják, hogy ezen a téren sem készültünk fel elég hatékonyan, kevés a feldolgozóüzemünk, valamint nem elég hatékony a kereskedelmi diplomáciánk. Megfelelő pénzügyi források híján nincs is ezen semmi csodálkoznivaló. Arról viszont nem szólt a fáma, hogy magyar zöldség és gyümölcs csak elvétve jelenik meg a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok polcain.