Kutatás: minden fontos kérdésben baloldali értékeket képvisel a Néppárt
Az MCC Európai Tanulmányok Műhelye legújabb kutatásában azt vizsgálta, mennyire beszélhetünk napjainkban arról, hogy az Európai Néppárt egy jobboldali pártcsalád lenne. A kutatáshoz azt vették alapul, amiből egy pártnál egyértelműen meg lehet állapítani azt, milyen értékeket képvisel, melyek a pártnak fontos ügyek: a szavazásokat.
Az EPP politikai irányultságának megállapításához négy fő ügyet vizsgáltak meg a kutatásban: a migrációs és menekültügyi paktumot, az európai zöld megállapodást, a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni jogállamisági határozatokat, valamint a kereskedelmi megállapodásokat.
A tanulmány a 2019 és 2024 közötti időszakot öleli fel, és szigorúan a fent felsorolt négy területre korlátozódik. Bár figyelembe veszi a saját képviselőcsoportjuk többségével szemben szavazó nemzeti delegációk végső szavazatait, a tanulmány elsősorban az EPP végső szavazatára támaszkodik, amelyet a tagok többsége támogatott, és arra a következtetésre jut, hogy az esetek túlnyomó többségében ez a párt
ugyanazokat az álláspontokat támogatta, mint a többi koalíciós tag, különösen az S&D és a Renew.
A tanulmánykötetből kitűnik, hogy a migráció kérdésében a Néppárt semmiféle kritikus megközelítést nem alkalmaz, és álláspontját teljes mértékben a baloldali pártcsaládokkal együtt alakítja ki. A migrációs és menekültügyi paktum keretében hozott intézkedések néppárti támogatása következetesen lehetővé tette, hogy olyan jogszabályokat fogadjanak el, amelyeket az S&D, a Renew és sok esetben a Zöldek és az Európai Szabad Szövetség (Zöldek/EFA) is nagymértékben támogatott.
Az elemzés második fontos pontja az európai zöld megállapodás, egy átfogó javaslatcsomag, amelynek célja az EU éghajlat-, energia-, közlekedési és adópolitikájának harmonizálása azzal a céllal, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása. A kutatás alapján kivehető, hogy az Európai Zöld Megállapodás kapcsán is hasonló tendenciákat láthatunk, mint a migráció kérdésében. Ugyanis a Néppárt az összesen benyújtott jogszabály-javaslatok 90 százalékát elfogadta, 39 alkalommal együtt szavazva az S&D-vel és a Renew-val, valamint sokszor a Zöldekkel is.
A Magyarország és Lengyelország elleni állásfoglalásra összpontosítva az Európai Parlament képviselőcsoportjai között a támogatás és az ellenállás különböző mintái figyelhetők meg. Ezek az állásfoglalások a jogállamiság fenntartását célozták, és a magyar és a lengyel kormány olyan intézkedéseivel foglalkoztak, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) megsértésének tekintettek. Az elemzés itt arra jutott, hogy a törvényhozás során Magyarország és Lengyelország ellen elfogadott tizenkét állásfoglalás esetében a néppárti képviselőcsoport folyamatos támogatást mutatott, a szövegek 100 százalékát elfogadta, a képviselőcsoporton belüli 83 százalékos átlagos jóváhagyási arány mellett.
Az elemzés utolsó témája, a kereskedelmi megállapodások területe, ahol a szavazási szokások szélesebb spektruma válik nyilvánvalóvá. A Parlament képviselőcsoportjainak szavazási szokásainak elemzése betekintést nyújt a kérdésbe. Ez a szakasz 17 jelentős kereskedelmi vonatkozású jogszabályra összpontosít, amelyeket az EU olyan országokkal koordinált és működött együtt, mint Kanada, Chile és Japán. Ezek a kereskedelmi megállapodások olyan ágazatokra terjednek ki, mint a mezőgazdaság, a közlekedés és a környezetvédelmi előírások, kiemelve az EU és partnerországai között megtárgyalt megállapodások átfogó jellegét. Az elemzésből kiderült, hogy a kereskedelmi megállapodásokról való szavazás során az Európai Néppárt többször is az S&D és a Renew pártcsaláddal együtt támogatta a kereskedelmi megállapodásokat, az összes támogató szavazat 26 és 42 százalék között mozgott.
A további részletekről IDE KATTINTVA a Mandiner honlapján olvashatnak.
