Küzdelem az élet jogáért
Az amerikai Iowa államban 2018-ban fogadták el a törvényt, amely a magzat első szívdobbanásától kezdve – általában a terhesség hatodik hete – megtiltja az abortuszt. Bár a szívdobbanástörvényt az abortuszpártiak megvétózták és az Iowai Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, azóta több államban fogadtak el hasonlót. A küzdelem jelenleg is zajlik az amerikai tárgyalótermekben. Az abortuszpártiak és az életvédők harcáról beszélgettünk Amy Sinclair republikánus szenátorral, aki a szenátuson belül az egyik fő szószólója a szívdobbanástörvénynek.
– Hogyan foglalná össze a szívdobbanástörvény keletkezését?
– Apró lépésekkel kezdtük, és a folyamat mára egyre inkább kiteljesedett. Több törvényjavaslatot is benyújtottunk, amelyek mind az élet védelmét szorgalmazták. Az első életvédő törvényjavaslatunk megszüntette az abortuszt végző szervezetek hozzáférését a családtervezésre szánt szövetségi forrásokhoz. Ez a javaslat végül nem jutott tovább az albizottsági szakaszon. 2017-ben a szenátus elfogadta a magzati testrészek kereskedelmének és használatának tilalmát. Ez a törvényjavaslat készítette elő a terepet a szívdobbanástörvény elfogadásához. Úgy éreztük, többet kell tennünk egy törvényjavaslat kidolgozásánál. Azt a célt tűztük ki, hogy változtassunk a vita nyelvezetén úgy, hogy ne az abortuszon mint egy végrehajtandó műtéten legyen a hangsúly, hanem az emberi személy, az ember élete és jogai kerüljenek a középpontba.
– Hány államban fogadtak el ehhez hasonló törvényt?
– Kilencben. Az alabamai törvényhozás olyan jogszabályt szavazott meg, amely új szintre emelte a szívdobbanás-mozgalmat azáltal, hogy a magzat fejlődésének minden szakaszában megtiltotta az abortuszt. Alabamában a legfelsőbb bíróság kimondta, hogy a születendő gyermeknek ugyanolyan jogai vannak, mint bárki másnak. Arkansas olyan törvényt fogadott el, amely a 12. hét után tiltja az abortuszt. A missouri abortusztörvény értelmében a nyolcadik hét után illegális az abortusz, és a legszigorúbb szívdobbanástörvényekhez hasonlóan nem enged meg kivételt nemi erőszak vagy vérfertőzés esetén sem.
– Hány államban fogják a közeljövőben elfogadni?
– Pontos számot nem tudnék mondani. Többen is zajlanak a jogalkotási folyamatok, tervbe vannak véve hasonló törvények. Az idei nagyon aktív év volt ebből a szempontból, sok helyen szavaztak meg ilyen törvényt vagy indult el a folyamat.
– Eddig hány államban támadták meg a törvényt?
– Mind a kilencben. Az eredmény minden egyes államban ugyanaz volt. A Planned Parenthood vagy az American Civil Liberties Union indította a pert, és állami szinten elérte az adott jogszabály megváltoztatását.
– Mi a törvény megtámadásának folyamata?
– Ez államonként eltérő. Attól függ, hogy állami vagy szövetségi bíróságon támadták-e meg. Iowában az állami bíróságra vitték a törvényt, amely ellene ítélt és megállapította, hogy Iowa állam alkotmánya közvetett módon magában foglalja az abortuszhoz való jogot. Ezzel kimerítettük a jogi lehetőségeket, nem tudunk fellebbezni. Más államok úgy vezették be a törvényt, hogy a jogi eljárásokat szövetségi szintre lehet vinni. Számos állam törvényjavaslatát csak azért dolgozták ki, hogy utána az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé kerüljön abban a reményben, hogy így elérik a mérföldkőnek számító 1973-as Roe kontra Wade ítélet és az azt követő határozatok megváltoztatását. A terhesség megszakítása 1973 óta alkotmányos jog Amerikában. Ez a döntés rendelte tagállami hatáskörbe az abortusz kérdését.
– Elképzelhető, hogy mindegyik államban megsemmisítik a törvényt?
– A legrosszabb forgatókönyv számunkra az lenne, ha a legfelsőbb bíróság nem lenne hajlandó megtárgyalni egyik ügyet sem. Ennek kicsi a valószínűsége. Sok minden változott ugyanis az 1973-as ítélet óta, fejlődött az orvostudomány, ezért valószínűtlen, hogy elutasítsanak minden benyújtott eljárást. Arra számítok, hogy a megtámadott törvényeket együtt fogják tárgyalni, és az 1973-as precedens ítéletet hatályon kívül helyezik.
– Mennyire osztja meg a törvény a képviselőket? Csak republikánusok támogatják, a demokraták pedig elutasítják, vagy vannak támogatók és ellenzők mindkét oldalon?
– Iowában mindig a republikánusok támogatták a törvényjavaslatot, a demokraták nem. De más államokban, például Louisianában a republikánusok és a demokraták együttműködtek a törvény kidolgozásában, a törvényjavaslat fő támogatója egy demokrata képviselő volt. A kormányzó, aki aláírta az elfogadott törvényt, szintén demokrata. Louisianában a politikusok felül tudtak emelkedni a pártérdekeken, és az emberi élet védelmére helyezték a hangsúlyt.
– A magyar balliberális sajtóban úgy harangozták be az ön budapesti látogatását, hogy „Donald Trump nőügyei megérkeztek Magyarországra”. A cikkben azzal támadják a törvényt, hogy tudományosan teljesen megalapozatlan.
– Donald Trumpnak semmi köze nem volt az Iowában elfogadott törvényhez. Az pedig, hogy a törvény tudománytalan lenne, nem igaz, hiszen az orvostudomány bebizonyította, hogy a magzat is önálló emberi lény, aki él, akinek saját szervei vannak, akinek dobog a szíve, saját légzési rendszere van. A tudomány egyértelműen az élet oldalára állt. Igaz, amikor a magzat még nem született meg, élete az édesanyától függ. De sok olyan ember él, aki születése után továbbra is másokra van utalva. A tudomány teljes mértékben alátámasztja, amit a szívdobbanástörvény támogatni kíván: az életet.
– Milyen a jogszabály társadalmi támogatottsága?
– Mielőtt Iowában benyújtottuk a törvényjavaslatot, egy helyi újság közvélemény-kutatást készített. Az eredmények minket igazoltak, az emberek többsége támogatja a megközelítést, hogy az élet a szívdobbanással kezdődik.
– Mi volt a legnagyobb médiahazugság a törvénnyel kapcsolatban?
– Olyan sok a valótlan állítás, hogy nem követem a médiavisszhangot. A törvény ellenzői soha nem érveket sorakoztatnak fel, amelyekre reagálni lehetne, amelyekkel vitába lehetne szállni. Lényegében egyetlen érvük van, mégpedig az, hogy senki ne szóljon bele abba, mit teszek a testemmel. Így nehéz párbeszédet folytatni. Az abortuszpárti mozgalom hazudik és megtéveszti a nőket, amikor azt mondja, hogy nem lehetnek sikeresek, ha gyerekük van. A gyermekvállalással nem véget ér az anya élete, hanem egy új fejezet kezdődik.
– Amerikán kívül milyen országokban népszerűsítette még a törvényt?
– Ez az első külföldi meghívásom, hogy a törvényről beszéljek. Egy olasz főiskolai életvédő szervezet is megkeresett, és interjút készítettek e-mailen keresztül. Őszintén szólva nem is számítottam rá, hogy sok helyre meghívnak.
– A CitizenGo magyarországi szervezetének invitálására érkezett Budapestre. Mi a célja a látogatásának, és mit remél tőle?
– A meghívás célja az, hogy a témáról folyó párbeszédet és vitát új keretekbe tudjuk önteni. Iowában és több államban ezt már sikerült elérni. Már nem az abortuszról mint eljárásáról esik szó, hanem arról, hogy a meg nem született gyermeknek is vannak jogai, emberi méltósága. A fő cél, hogy a párbeszédben sikerüljön elérnünk a szemléletváltást és inkább arról beszéljünk, hogy az emberi személy, az emberi élet fogalmát hogyan lehetne meghatározni, milyen jogok kapcsolódnak hozzá.