Egekben az ingatlanárak: a migránsválság óta hiánycikk Németországban a megfizethető lakás. Miközben Berlin úszik az adósságban, a német főváros eurómilliókat fordít luxuslakások építésére, amelyekbe kizárólag migránsok költözhetnek be.

Fotó: MTI

A németek lakásgondjai egyre égetőbbek. A bevándorlóknak viszont minden bizonnyal luxuskörülményeket ígértek, ezért mélységesen csalódottak, ha elmarad a minimum négycsillagos elhelyezés. Ezalól persze akadnak kivételek.

Kölnben például tavaly nyáron 150 migránst szállásolt el a Rajna-parti város egy exkluzív szállodában. Köln városának megérte 9,2 millió eurót invesztálni a hajdani patinás szállóba. A kissé már kopott, ám pompás épületet a város 5,8 millióért vette meg, és „nem hagyta lepukkanni”: ráköltött a felújítására további bő hárommilliót, így végül 9,2 milliónál állt meg a Bonotel szálló, amelyben medence, wellnessrészleg, bár, márványpadló, tetőterasz, festmények és a fogadóhelyiségben egy zongora is található.

Ebben a hotelben korábban illusztris vendégek is megszálltak, köztük Bud Spencer vagy Diego Maradona. Most 150 fiatal, egyedülálló migráns férfi lakik a 93 egy-, illetve kétágyas szobában.

A városi lakáshivatal vezetője szerint mindez nagyon kifizetődő, mivel olcsóbb, mint kibérelni valamilyen „fiktív épületet húsz évre”…

Berlinben a menekültügyi tanács (Flüchtlingsrat) követeli, hogy szüntessék meg az embertelen körülményeket a berlini repülőtér használaton kívüli kettes hangárában. Az itt üzemelő migráns­szállót a menekültügyi tanács elfogadhatatlannak és elviselhetetlennek tartja, és emberhez méltó elhelyezést követel az illegális bevándorlók számára. A baloldali (Linke) Elke Breitenbach a berlini szenátussal közösen egy új befogadó központ építését tervezi, és a kettes hangár azonnali bezárását követeli.

Miközben a német fővárosban kifejezetten nehéz elfogadható áron lakást találni, biztosan nem lesz gond a migránsok elhelyezésével: Berlin városa jelenleg 435 millió euróból épít luxuslakásokat a bevándorlóknak.

A német fővárosban az elmúlt hét év alatt 44 százalékkal drágultak a lakás­árak. Berlin adósságállománya 2016 végére elérte a 78,76 milliárd eurót, ám arra van pénz, hogy hatalmas lakóparkokat építsenek a bevándorlóknak… Konkrétan huszonnégy különböző helyszínen épül többlakásos, családi apartmanház: 450 luxuskivitelű lakás a legújabb szabvány szerint. Az új lakásokba kizárólag migránsok költözhetnek, a németeknek mindez tabu: egyre többen tapasztalják, hogy félévente költözniük kell, mert a lakás tulajdonosa „talált egy új bérlőt”, így méteres sorok állnak a lakásügyi hivatal előtt, és még arra is heteket kell várni, hogy egyáltalán megnézhessék a kiadó ingatlant.

Elke Breitenbach integrációért felelős szenátor szerint a bevándorlók igényeit nem lehet a hagyományos ingatlanpiacról kielégíteni. Újakat kell nekik építeni, mert elfogadhatatlan, hogy a lepukkant hangárokban kell lakniuk. Arról, hogy a németek romló lakáshelyzete miatt miért nem emelte fel egyetlenegyszer sem a szavát, nem beszélt, ugyanakkor leszögezte, már alig várja, hogy megérkezzenek az új lakók.

– Ezek az emberek lesznek az új berliniek – lelkendezett a baloldali szenátor.

Más városok még Berlint is lekörözik a nagy igyekezetben, hogy minél szebb és kényelmesebb körülményeket teremtsenek az illegális bevándorlóknak. Bielefeldben például a város négy különböző részén is gőzerővel építkeznek: vadonatúj házakat építenek a migránsoknak. Két további városrészben, Jöllenbeckben és Siekerfeldében már beköltöztek a bevándorlók az új építésű ingatlanokba. Jöllenbeckben tizenhárom különböző méretű luxuslakás épült, Siekerfeldében pedig huszonnégy hasonló apartman.

A 40–62 négyzetméteres lakások mindegyikét egy-egy bevándorló veheti birtokba. A házak kezelését a város vagyonkezelő cége végzi, és még további lakásépítéseket terveznek. Erről az SPD-s Ingo Nürnberger büszkén nyilatkozott a Westfälische Zeitungnak.

– A lakásokat olyan embereknek szánjuk, akiknek a menekültügyi kérelme elbírálás alatt van. Nem szükségmegoldásokat akarunk, hanem hosszú távú lakhatást. Ráadásul minden új lakás tehermentesíti az ingatlanpiacot – tette hozzá az SPD-s politikus magyarázatképpen.

Ám a német adófizetőket ezek az érvek már nem győzik meg. Egyre felháborítóbbnak tartják, hogy miközben a migránsok igényeit a német állam luxusszinten elégíti ki, a német állampolgárok számára hiánycikké vált a megfizethető lakás.

A szociális bérlakások száma évről évre csökken. 2017-ben már csak 1,223 millió ilyen lakás állt rendelkezésre a szövetségi kormány egyik azonnali kérdésre adott válasza szerint. Ez 46 ezerrel kevesebb, mint az előző évben. Összehasonlításképpen 1990-ben, a szociális piacgazdaság virágzása idején még 2,87 millió szociális bérlakás volt Németországban. A jelenlegi szám ennek kevesebb mint fele, és további csökkenés várható: 2020-ra egymillióra esik vissza a kiskeresetűek által igénybe vehető lakások száma. Ráadásul ettől az évtől kezdve nem ad az állam további támogatást szociális bérlakások építésére.

Ezek után nem meglepő, hogy az ARD közszolgálati televízió legutóbbi, augusztus eleji Deutschlandtrend-felmérése szerint a kormány munkájának megítélése a megfizethető lakások építése terén elérte a mélypontot: csak a megkérdezettek 16 százaléka elégedett a kormány lakáspolitikájával, 77 százalékuk elégedetlen.

Hasonló válaszokat kapott az ARD a kormány menekültpolitikájának megítélésével kapcsolatban is. A megkérdeztettek 77 százaléka nem ért egyet a kormány menekültpolitikájával, és csak 22 százalékuk tartja elfogadhatónak.

Horst Seehofer belügyminiszter támogatottsága a választások óta negatív rekordot döntött, és ezen nem javított az új típusú befogadó központok beharangozása sem. Annak ellenére, hogy javában dübörög a bajor tartományi választási kampány, Seehofert jelenleg csak a választók 27 százaléka támogatja, 68 százalékuk elégedetlen a belügyminiszter munkájával. Angela Merkel megítélése is tovább csökkent, az előző hónaphoz képest is két százalékot rontott. Ez a választások óta mért legrosszabb eredménye.

A CDU-CSU támogatottsága most először 30 százalék alá süllyedt, miközben az SPD mélyrepülése is tovább tart: a szociáldemokraták mindössze 18 százalékon állnak. Az ARD felmérése szerint a kormánypártok (CDU-CSU, SPD) már együtt sem érnék el a kormányzáshoz szükséges többséget, ha most lennének a választások: a nagykoalíció pártjai együtt is csak 47 százalékon állnak. Ez az eddigi legrosszabb eredményük a választások óta.

A kormány politikájával összességében a németek 74 százaléka elégedetlen, és már csak 25 százalékuk elégedett. Egyre többen érzik úgy, hogy ez a kormány nem az adófizető németek oldalán áll: másodrendűek lettek a saját országukban.