Larry Fink, Soros legjobb tanítványa

Laurence (Larry) Douglas Fink nevét a BlackRock (BR) befektetési alap lélegzetelállító felemelkedése tette híressé. Vezetésével 1994-ben több manőver végén született meg a vállalkozás, amely már az első évben páratlanul sikeresnek bizonyult, ám sokáig egy volt a többi hasonló alapkezelő között. Az áttörést a 2008-as pénzügyi válság hozta: a Rothschild család óriási tőkeinjekcióval támogatta meg.

Határ a csillagos ég…

Fink a pénzügyi káosz idején is jól sáfárkodott az alap vagyonával. Bevásárolta magát más vagyonkezelő alapokba és világcégekbe, az övé lett a legnagyobb a vagyonkezelő alapok között. A világranglistán őt követő, ám kereszttulajdonlások révén vele kötelékben repülő Vanguard és State Street alapokkal együtt a becslések szerint több mint húszezermilliárd dollárnyi vagyonnal rendelkezik, többel, mint a világ bármely állama, kivéve Kínát és az Egyesült Államokat. A tíz nagy vagyonkezelő alapnak pedig együtt annyi pénze van rendelkezik, mint az USA, Kína, Japán és Németország éves GDP-je együtt.

Egyes összesítések szerint a BlackRock képviselői ott ülnek a világ közel húszezer cégének döntéshozói között. Az amerikai alapkezelők a legtöbb egyesült államokbeli cégben is érdekeltek, a legnagyobbakban legalább 15 százalék a tulajdoni hányaduk, de az európai tőzsdéken futó társaságokban is tíz százaléknál nagyobb.

A tekintélyes Der Spiegel német hetilap két évvel ezelőtti összesítése szerint a BR nagy részvényesnek számít számos amerikai bankban. Például a JP Morganben, a Citigroupban és olyan olajcégekben, mint az Exxon Mobil, a Chevron, a Shell; szerepel a portfóliójában a világ legnagyobb telefon- és számítógépgyártója, az Apple, a Nestlé, a Microsoft, a Facebook.

Németországban is bevásárolt. Mások mellett a Daimler, az Allianz, a Bayer, a Deutsche Bank, az E.ON, a BMW főrészvényese. Sőt, a két legnagyobb német bérlakáskonszernben is jelentős befolyást szerzett.

Fink és csapata az általuk kifejlesztett üzleti modellnek köszönheti páratlanul gyors felemelkedését. Begyűjtik a nyugdíjalapok, bankok, kis- és nagybefektetők pénzét, jutalékot számolnak fel a pénz kezeléséért, milliárdokat keresnek így a hatalmas tőke mozgatásával.

A BlackRock nem bankként működik, nincsenek fiókjai, nem foglalkozik cégek vagy magánszemélyek hitelezésével, így nem tartozik az állami pénzügyi felügyeletek ellenőrzése alá, és nem vonatkoznak rá a pénzügyi rendszerek biztonsági előírásai sem. Ma már harminc országban, közöttük Magyarországon is van telephelye, mindenütt felfoghatatlanul nagy összegek fölött rendelkezik – mindenfajta ellenőrzés nélkül.

Kína védi magát

Larry Fink és csapata halad a korral: a kétezres években létrehozta saját adatbankját, az Aladdint (Asset, Liability, and Debt and Derivative Investment Network), amely nemcsak saját érdekeltségeiről gyűjt adatokat, a pénzpiacokról és gazdaság folyamatairól is naprakészek információi, ezeket a mesterséges intelligencia segítségével elemzi.

Kockázatelemző képességeinek köszönhetően az Aladdinnak is számos ügyfele van, más befektetési alapok, cégek és kormányok is a megrendelői közé tartoznak. A 2008-as pénzügyi válság idején például az amerikai kormány az akkor becsődölt bankok és befektetési alapok úgynevezett mérgezett papírjait adta át a BlackRocknak, likvidálásra.

Ma már hozzáfér magánszemélyek adataihoz is, a közösségi oldalak is segítik ebben, prognosztizálhatja a fogyasztási szokások változásait, a különböző piacépítési eszközök hatékonyságát. Mindezzel jelentősen befolyásolhatja a piaci folyamatokat, ami egyre nagyobb aggodalommal tölti el a tőle még független gazdasági szereplőket.

Mindazonáltal a konglomerátum olykor kudarcokat is kénytelen elszenvedni. 2025 elején például a bitcoin alapjával, az IBIT-tel rekordnagyságú, 333 millió dolláros veszteséget szenvedett el egyetlen nap alatt. Bár azon a héten más bitcoinalapokat is veszteség ért, mégis a BlackRockkal szemben nőtt a legerőteljesebben a gyanakvás a pénzpiaci szereplőkben.

Fiaskónak bizonyult a BR kínai piacra lépése is. A veszélyekre, a befektetők pénzének kockáztatására Soros György felhívta ugyan a figyelmet a The Wall Street Journalban megjelent véleménycikkében, ám Fink és csapata ezúttal nem hallgatott rá. Bíztak benne, hogy a befektetési alap hódítani fog a kínai emberek és vállalkozások körében. Nem így történt. Rövid felfutás után légüres térbe került a BlackRock. A megcélzott rétegek és cégek inkább a hazai, vagyis a kínai alapok felé fordultak. A BR befektetéseinek két éve alatt mintegy 30 százalékos negatív hozamot könyvelhetett el. Az alap agytrösztje a kudarcot a kínai piac gyengélkedésével és a geopolitikai feszültségekkel magyarázta. Ám a nyugati világban felerősödtek azok a hangok, amelyek a BR visszaéléseiről és a világgazdaságra gyakorolt negatív hatásáról szóltak.

Benjamin Braun német közgazdász a világkapitalizmus átalakulásáról, a befektetői kapitalizmus korszakáról írt ekkortájt tanulmányt és könyvet. Vivek Ramaswamy indiai származású üzletember magyarul is olvasható Woke Inc. című munkája pedig arról beszél, milyen veszélyeket rejt magában a világ társadalmaira nézve, ha egy tőkebefektető csoport átveszi az irányítást a szuverén államok működése és a közgondolkodás fölött.

Háború és béke

Larry Fink nem elégedett meg azzal, hogy mérhetetlen vagyon felett diszponál. Soros György legjobb amerikai tanítványaként a nyílt társadalom és a woke ideológia elkötelezett híve. A BlackRock pedig erőteljes nyomást gyakorol a tőle függő vállalatok vezetőire, hogy alkalmazottaiktól is várják el a méregzöld, az LMBTQ- és a család nélküli világ elveinek követését. A nyomásgyakorlásnak azonban nem csak a vállalatvezetők, az egyes államok is ki vannak téve, hiszen a BR előszeretettel vásárolta be magát az egyes országok kritikus infrastruktúrájába. Az energiaellátás, a pénzügyi szektor, az élelmiszer-kereskedelem, a közlekedés és a hírközlés feletti ellenőrzés hatékony fegyver az ideológiai elhajlással gyanúsítható politikusok és pártvezetők ellen is.

A gazdasági hatalom politikai befolyásra váltásának jó példája, hogy az Obama-, majd a Biden-kormány vezető tisztviselői és tanácsadói között is helyet kaptak a BlackRock korábbi prominens személyiségei, és az USA jegybankjának szerepét betöltő Fednél is hivatalos tanácsadóként szerepelnek korábbi BR-alkalmazottak, hasonlóan az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament tanácsadó testületeihez. Larry Fink maga is részt vesz a Davosi Világgazdasági Fórum kuratóriumi tagjaként a világ átalakításában, és aktívan lobbizik saját hálózata gazdasági-politikai befolyásának további növeléséért.

A közelgő német választások újabb előretörést hozhatnak a BlackRock számára, hiszen a győzelemre esélyes CDU elnöke és kancellárjelöltje, Friedrich Merz 2016 és 2020 között a németországi BlackRock Asset Management Deutschland AG tanácsadója és felügyelőbizottságának elnöke volt.

Az ő győzelmének következményeit akár mi, magyarok is közvetlenül a bőrünkön érezhetjük majd. Hiszen az új BR-cél az uniós nyugdíjrendszer átalakítása, vagyis hogy az egységesítés nevében a BR rátehesse a kezét az európai polgárok megtakarításaira.

Nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a BlackRock aktívan részt vesz Ukrajna sorsának alakításában, a háborús biznisz kiaknázásában. Sajtóhírek szerint Larry Fink a háború első évében, 2022 decemberében szerződést kötött Zelenszkijjel a nemzetközi befektetők tevékenységének összehangolására, „az ukrán gazdaság megmentése” érdekében. Vélhetően így az ukrán gabonahegyek értékesítése és természeti kincsek kiaknázása szintén jól jövedelmezett a gigászi méretű vállalkozás számára. Ám ma már szintén szerződés garantálja, hogy a BR irányítja majd az ország újjáépítését a háború befejeződése után. Ez érthetővé teszi, hogy maga Fink is egyre gyakrabban beszél az amerikai médiában a békekötés szükségességéről.

Mindezek alapján nem meglepő, hogy a BlackRock számtalan ellenséget szerzett magának a világ üzleti köreiben. A leleplező tanulmányok és kötetek megjelenése is arra utalt, hogy Larry Fink nem ülhet nyugodtan a babérjain. Trump elnök választási kampányában Robert Kennedy szenátor ki is mondta, hogy győzelem esetén a Trump-adminisztráció hadat üzen a mások mellett a BlackRocknak is. Ez nem pusztába kiáltott szó volt. A Világgazdaság információja szerint Texas és tíz másik republikánus vezetésű állam pert indított a BlackRock, a State Street és a Vanguard vagyonkezelő óriások ellen, azzal vádolva őket, hogy összeesküdtek az Egyesült Államok gazdaságának és energiafüggetlenségének tönkretételére a „woke kapitalizmus” mögé bújva.

Az persze nem tudható, miként alakulnak ezek a perek, és a világ képes lesz-e rá, hogy megálljt parancsoljon a hihetetlen méretű tőkekoncentrációnak. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a nyugati világ gazdaságának új működési módja, az úgynevezett befektetői alapok kapitalizmusa végképp aláásta a nyugati gazdaság versenyképességét a felemelkedőben lévő ázsiai országokkal, de még az orosz gazdasággal szemben is. A manapság a világban tapasztalható tektonikus mozgások és a nyugati médiában sorra megjelenő, a BlackRock európi és amerikai visszaéléseiről szóló tanulmányok arra utalnak: Larry Fink gyakran megtévesztésen, korrupción és nyomásgyakorláson alapuló üzleti modellje hosszabb távon talán mégsem életképes.