Lavrov méltatta az új afganisztáni vezetés erőfeszítéseit az ország katonai és politikai helyzete stabilizálásának érdekében. Egyúttal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt a tanácskozáson. Megjegyezte, hogy az amerikai fél immár második alkalommal hárította el a részvételt a „kibővített trojka” – Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Pakisztán – Afganisztánról szóló tanácskozásán, és kifejezte reményét, hogy ezt nem elvi kifogások miatt tette.

Hirdetés

Hangot adott feltételezésének, hogy a távollét oka az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízotti posztján minap történt személycsere. A tisztséget eddig betöltő Zalmay Khalilzadot ugyanis Thomas West váltotta.

Moszkvában szerdán 11 ország képviselői, köztük a Kabulban hatalomra került tálibok ültek kerekasztalhoz, hogy Afganisztán katonai és politikai jövőjéről, az inkluzív – minden jelentős társadalmi csoportnak és a nőknek is képviseletet biztosító – afgán kormány megalakításáról és az ország humanitárius segélyezéséről tanácskozzanak. Az orosz külügyminisztérium az eseményt „zárt ajtók mögött tartott őszinte párbeszédként” jellemezte.

Zamir Kabulov, az orosz elnök Afganisztán-megbízottja, az orosz külügyminisztérium második ázsiai osztályának igazgatója újságíróknak elmondta, hogy a tanácskozás részvevői az ENSZ-hez fordultak egy donorkonferencia összehívása és ezáltal a humanitárius katasztrófa megakadályozása érdekében. Tájékoztatása szerint szó esett a kabuli kormány inkluzivitásának és az emberi jogoknak a fontosságáról, a terrorizmus és a kábítószerkereskedelem elleni harcról, valamint arról, hogy a táliboknak szavatolniuk kell a szomszéd államok biztonságát.

Korábban írtuk

Kérdésre válaszolva közölte, hogy a tanácskozáson felmerült az új afgán kormány elismerésének ügye. Ezzel kapcsolatban a tálib delegációnak a moszkvai fórumon elmondták, hogy ennek ideje akkor jöhet el, amikor Kabul teljesíti a nemzetközi közösség elvárásainak többségét a kormány összetétele és az emberi jogok kérdésében.

Hozzátette, hogy határidőt az orosz fővárosban nem szabtak a végleges afgán kormány felállításának. Elmondta, hogy Moszkva sem a humanitárius segély, sem pedig a kabuli orosz nagykövetség őrizetére nem fog biztonsági szakembereket Afganisztánba küldeni.

Kabulov azt is elmondta, hogy amerikai hivatali partnere, West novemberben utazik Moszkvába. A szerdaihoz fogható méretű nemzetközi konzultációt először rendeztek a tálibok afganisztáni hatalomátvétele óta. Legutóbb 2017 áprilisában, valamint 2018 novemberében tartottak találkozót a „moszkvai formátum” jegyében.

A formátum 2017-ben jött létre a különmegbízotti szintű hatoldalú – orosz-afgán-kínai-pakisztáni-iráni-indiai – konzultációs mechanizmus alapján. A mostani fordulón Oroszország, Afganisztán, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Kína, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán képviselteti magát.

A tanácskozást megelőzően szerdán Lavrov külön is fogadta az Abdal Szalam Hanafi, az ideiglenes kormány miniszterelnök-helyettese vezette tálib küldöttséget, amelynek több tárcavezető is tagja. A TASZSZ orosz hírügynökség úgy értesült, hogy a moszkvai konzultációra meghívást kapott Hamid Karzai volt afgán elnök és Abdulla Abdulla, a legfelsőbb nemzeti megbékélési tanács korábbi elnöke is.

Hanafi Moszkvában kijelentette, hogy a „kibővített trojka” fontos szerepet játszhat Afganisztán sorsában és a térség biztonságának szavatolásában. Úgy vélekedett, hogy Oroszország erős tényező a régióban, amely Kabul számára kedvező szerepet játszhat. Az orosz külügyminisztérium egyébként közölte a TASZSZ hírügynökséggel, hogy konzultációk folynak a júniusban bezárt Mazari-Sarif-i orosz főkonzulátus újbóli megnyitásáról.

A tálib küldöttség a TASZSZ-t arról tájékoztatta, hogy a tanácskozás részvevői egyetértettek a befagyasztott afgán kintlévőségek felszabadításának szükségességében. Az afgán és az orosz fél megvitatta a kétoldalú gazdasági együttműködés lehetőségeit is.

A moszkvai tanácskozás részvevői által elfogadott közös nyilatkozat értelmében a regionális stabilitás érdekében szükség van a tálib hatóságokkal való gyakorlati együttműködésre, függetlenül az új kormány nemzetközi elismertségétől. A felek kifejezték készségüket, hogy hozzájáruljanak Afganisztán biztonságához, egyúttal sürgették a haladéktalan nemzetközi humanitárius és gazdasági segítségnyújtást az országnak.

A fórum részvevői felszólították az afgán vezetést, hogy folytasson jószomszédi politikát a környező országokkal, és leszögezték, hogy Afganisztán helyreállításának fő terhét azoknak az országoknak kell viselniük, amelyek az elmúlt húsz évben ott csapatokat állomásoztattak.

Szerdán Dusanbéban az üzbég, az orosz, a kínai, a pakisztáni, az iráni, a tádzsik és a kazah biztonsági szolgálatok képviselői közös közleményben egységes hozzáállás kialakítására szólították fel a nemzetközi közösséget Afganisztán kérdésében. Hangsúlyozták a jogrend helyreállítását, az inkluzív kormány megalakítására, a feszültség és az erőszak csökkentésére, valamint a nemzetközi terrorizmus ellenei harcra irányuló erőfeszítések támogatását.