Moszkva nem állítja le hadműveletét a tárgyalások megkezdése előtt

Az orosz tisztségviselők szerint az Ukrajnával megkezdett béketárgyalások nem haladnak olyan gyorsan, ahogyan szeretnék, és Oroszország azzal vádolja a Nyugatot, hogy azzal igyekszik kisiklatni a tárgyalásokat, hogy háborús bűnök elkövetésével vádolja az Ukrajnában lévő orosz csapatokat. Moszkva cáfolja e vádakat.

Az orosz állami televíziónak adott interjújában Lavrov külügyminiszter leszögezte: nem látja értelmét az Ukrajnával zajló tárgyalások folytatásának, de Moszkva akkor sem fogja leállítani a „különleges hadműveletet”, ha Moszkva és Kijev ismét tárgyalóasztalhoz ülne.

Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február végén a két fél között zajló béketárgyalások első fordulójában felfüggesztette a katonai műveleteket, de az orosz álláspont azóta megváltozott, mivel az ukrán fél akkor nem alkalmazott reciprocitást, és nem járt el hasonló módon.

Hétfői interjújában Lavrov rámutatott: Josep Borrell, az Európai Unió (EU) külügyi főképviselője azon javaslata, hogy az EU folytassa az Ukrajnának nyújtott fegyverszállításokat, „nagyon komoly hátraarcot” jelent az európai külpolitikában.

Mindeközben Rigában a lett hatóságok bejelentették, hogy a lett biztonsági szolgálatok még februárban kémkedés gyanújával letartóztattak egy fehérorosz állampolgárt. A fogva tartott személyt azzal gyanúsítják, hogy a fehérorosz hírszerzés számára információt gyűjtött a lett hadsereg katonai létesítményeiről és a létfontosságú infrastruktúráról.

A lett biztonsági rendőrség hétfőn azt is közölte, hogy titkos film- és fényképfelvételeket is készítettek az ügyben. A lett hatóságok munkatársai a házkutatások során műszaki berendezéseket és média háttértárolókat is találtak, de további részleteket nem árultak el az ügyben.

A litván védelmi miniszter hétfőn azt jelentette be, hogy Vilnius szeretné, ha a balti országokban állomásozó NATO-zászlóaljakat dandárokká fejlesztenék fel. Egy katonai dandár több zászlóaljnyi katonát jelent.

Litvánia és más balti országok folyamatosan és következetesen azt kérik, hogy még több NATO-katona érkezzen a térségbe és a NATO teljes keleti szárnyára, amióta Oroszország február 24-én támadást indított Ukrajna ellen.

„Litvánia, a NATO keleti szárnyának más országaival együtt, igyekszik megerősíteni a katonai támaszpontjain állomásozó NATO Enhanced Forward Presence (Megerősített Előretolt Jelenlét) elnevezésű zászlóaljakat, és dandárokká duzzasztani őket” – hangsúlyozta Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter.

Anusauskas nem részletezte a dandárok pontos, várható nagyságát, de megerősítette, hogy a csapatfejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalára a júniusi madridi NATO-csúcstalálkozón kerül sor.

Az észak-atlanti katonai szervezet 2017-ben négy darab, egyenként mintegy ezer katonából álló, többnemzetiségű zászlóaljat telepített Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba, válaszul arra, hogy Oroszország 2014-ben annektálta az ukrajnai Krím-félszigetet.

Kanada hétfőn bejelentette, hogy büntetőintézkedésekkel sújtja az orosz védelmi szektor vállalatait, amelyek Ottawa szerint támogatást nyújtottak az orosz hadseregnek Ukrajna megszállásához. A kanadai kormány közleménye szerint a lépés az orosz védelmi szektor 33 gazdasági társaságával szemben alkalmaz korlátozó intézkedéseket.