Lavrov: Moszkva, Teherán és Ankara a szíriai harcok azonnali leállítását sürgeti

Szergej Lavrov hozzátette, hogy párbeszédet akar a szíriai kormány és az általa „legális ellenzéknek” nevezett szervezetek között. Hasonlóan foglalt állást Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter is, aki közlése szerint „őszinte és közvetlen” párbeszédet folytatott török kollégájával, Hakan Fidannal. Oroszország, Törökország és Irán 2017 óta partnerek az úgynevezett asztanai formátum keretében, erőfeszítéseik a szíriai konfliktus befejezését célozzák. Az orosz külügyminiszter leszögezte, hogy a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nevű iszlamista lázadó csoport „terrorista” szervezet, bármit is állít arról, hogy megváltoztatta a nézeteit. A HTS bejelentésére, amely szerint lehetővé tennék több vallás együttélését Szíriában, Lavrov megjegyezte: a puding próbája az evés. Lavrov megengedhetetlennek nevezte, hogy egy terrorcsoport az érvényes megállapodásokat, köztük az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Szíriai Arab Köztársaság szuverenitását, területi épségét és egységét megerősítő 2015. évi 2245. határozatát megsértve területeket vonjon az ellenőrzése alá.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy hogyan alakul a szíriai helyzet, és mi történik az ottani orosz katonai támaszpontokkal, Lavrov kijelentette: „az előrejelzés nem a feladatuk”. Lavrov azt is hangsúlyozta, hogy nagyon aggódnak a szíriai nép jövője miatt, és nem akarják, hogy az iraki és a líbiai nép sorsára jusson. Hozzátette, hogy Oroszország a jelenlegi szíriai helyzetben továbbra is katonai segítséget nyújt Damaszkusznak a Hmejmimben működő légitámaszpont révén.

Ezenkívül Moszkva haditengerészeti támaszpontot is működtet Szíriában. Moszkva 2015-ös katonai segítsége kulcsfontosságú volt a szíriai polgárháború menetének megfordításában, és lehetővé tette Bassár el-Aszad elnök számára az ország területe nagy részének a visszafoglalását. A katari fővárosban 2003 óta a politikusok közötti párbeszéd elsősegítésére évente megtartott Dohai Fórum nevű rendezvényen mondott beszédében az orosz külügyminiszter leszögezte, hogy a szélsőségesség tovább fog terjedni a Közel-Keleten, ha nem hoznak létre palesztin államot.

Az idei – szombaton és vasárnap – tartott találkozó fő témája a szíriai helyzet. Abbász Aragcsi pénteken „terroristának” nevezte a lázadók offenzíváját, amely „fenyegetést jelent” a Közép-Keletre nézve. „A terrorveszély nem korlátozódik Szíriára, az összes szomszédos országot és a térség egészét fenyegeti – vélte. A tanácskozáson a vendéglátó Katar miniszterelnöke, Mohammed bin Abderrahman Al Száni kijelentette: Bassár el-Aszad a lázadók meglepetésszerű offenzívája előtti években nem ragadta meg az alkalmat, hogy tárgyaljon és helyreálllítsa a bizalmat a népével.

Amos Hochstein amerikai küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy a szíriai lázadók előrenyomulása gyengítette a Hezbollah libanoni fegyveres mozgalom helyzetét. Az Izrael és Hezbollah közötti, november 27-én életbe lépett tűzszünetben közvetítő amerikai diplomata szerint a Hezbollahot még nem számolták fel, de jelentősen meggyengült. Közölte: a szíriai helyzet miatt nehezebb lesz Iránnak fegyverekkel ellátni a Hezbollahot. November 27-én a Hajat Tahrír as-Sám és a szövetségesei nagyszabású támadást intéztek Szíria második legnagyobb városa, Aleppó ellen.

December 5-án a szíriai hadsereg parancsnoksága szerint a lázadók benyomultak az ország nyugati részén fekvő Hama városba, ahonnan kivonták a kormányerőket. Szombaton a lázadók közölték, hogy megkezdték a szíriai főváros ostromgyűrűbe vonását, miután elfoglalták a közép-szíriai Deraát, és a Szíria középső részén fekvő Homsz, az ország harmadik legnagyobb városának a kapujában állnak. A város közelében az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns megfigyelő szervezet szerint legkevesebb hét polgári személy halt meg a város közelében az orosz és a szíriai kormányerők légicsapásaiban. A harcokban november 27. óta legkevesebb 826-an haltak meg az OSDH, és legkevesebb 370 ezren váltak belső menekültté az ENSZ szerint.