Okfejtése szerint Oroszország azért volt kénytelen megindítani „különleges hadműveletét” Ukrajnában, mert az ottani „neonáci rezsim”, amellyel szemben a Nyugat elnézően viselkedik, arra vetemedett, hogy mindent kiírtson, ami orosz.

Hirdetés

„Ezzel párhuzamosan ezt a neonáci rezsimet eszközként használták fel arra, hogy a Nyugat érdekében stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra a harctéren” – mondta Lavrov rámutatva, hogy ez közvetlen veszélyt jelent az orosz érdekekre és biztonságra.

Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem fog elzárkózni „a történelmi Nyugat józanul gondolkodó szereplői elől”. Azt mondta, Európa „nagyon-nagyon csúnyán aláásta a hírnevét, ha talán még nem is véglegesen”, és Moszkva „tízszer is meggondolja majd”, hogy a kapcsolatok helyreállítására irányuló esetleges javaslatok az ő érdekeit szolgálják-e.

Meglátása szerint Oroszországnak most nem az Európával való kapcsolatok helyreállításán kell gondolkodnia, hanem azon, hogyan ne legyen függő azon európai politikusok lépéseitől, akik az Egyesült Államok befolyása alatt állnak. Úgy vélekedett, hogy Moszkva ellen bevezetett szankciók nem fognak eltűnni az ukrajnai konfliktus lezárása után sem, ezért Oroszországnak mindent magának kell előállítania, hogy ne legyen kitéve egy újabb olyan szeszélynek, amely ismét a büntetőintézkedések bevezetésével járhat. Lavrov úgy vélekedett, hogy a nyugati országok csak felfüggeszteni akarják az ukrán konfliktust, nem lezárni.

Korábban írtuk

Csendben akarják szüneteltetni, ravasz módon befagyasztani, időt akarnak nyerni, mint a minszki megállapodásokkal tették, újrafegyverezni a kijevi náci rezsimet, és folytatni az agressziójukat – hibridet, vagy nem hibridet – Oroszország ellen

– nyilatkozott.

Véleménye szerint az amerikai és európai tisztségviselők, akik Oroszország elleni szankciók bevezetését követelik közép-ázsiai államoktól, „megalázzák az érintett országokat”. Az eljárást „szemtelennek” minősítette.

Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy konfliktusokat provokálnak, egyebek között Oroszország határainak közelében, és gazdasági háborúkat robbantanak ki, hogy továbbra is „mások kárára biztosítsák saját jólétüket”. „A Nyugat mindent megtesz, hogy megőrizze uralmának maradványait, és ehhez olyan szemtelenül neokolonialista módszerekhez folyamodik, amelyek a világtöbbség elutasítását váltják ki” – mondta Lavrov.

Rámutatott, hogy miközben Washington a dollárt már régóta fegyverként használja fel, más országok áttérnek a nemzeti valutákra, alternatív fizetési platformokat vezetnek be, új szállítási folyosókat és ellátási láncokat hoznak létre.

Egyre inkább tudatosul, hogy senki sincsen bebiztosítva Washington és Brüsszel agresszív fellépésével szemben

– mondta.

Elismerte, hogy a folyamat nem halad gyorsan, mert India és Kína is belátja, hogy ártana a gazdaságuknak ha hirtelen lépnének ki a rendszerből. Ám fokozatosan elmozdulnak a dollártól, valamint a nyugati fizetési rendszerektől és az ellátási láncoktól való függéstől. „A globalizáció egyenlőtlen, igazságtalan modellje, amelyben az +aranymilliárd+ kapta a fő hasznot, lassan a múlté lesz” – fogalmazott Lavrov.

Mint mondta, a világban egyre inkább a „regionális problémák regionális megoldások” formula felé hajlanak, amelyben a külső szereplőktől segítséget és nem kötelező recepteket várnak el.

A világ helyzete most még rosszabb, mint a hidegháború idején, mert akkor még voltak fékek és ellensúlyok, a nagyhatalmak hajlandóak voltak a rivalizálást politikai és a diplomáciai keretek között megtartani, és sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió részéről nem hangoztak el olyan riasztó kijelentések, mint most.

A nemzetközi szervezetkről szólva közölte, hogy a BRICS jövő évi soros elnöksége alatt Oroszország meg kívánja erősíteni a formáció pozícióját a nemzetközi színtéren, hogy „egyre fontosabb szerepet játsszon az igazságos világrend kialakításában”. Moszkva hangsúlyt fektet majd a BRICS-országok közös fizetési rendszereire vonatkozó ajánlások megvitatására.

Az ENSZ BT új tagjai az orosz diplomácia vezetője szerint csakis a térségükben hitelesnek tekintett ázsiai, afrikai és latin-amerikai fejlődő országok lehetnek. Elítélően nyilatkozott azokról a szervezetekről, amelyekben az Egyesült Államok és szövetségesei eluralkodtak, szerinte marginális struktúrává változtatva például az Európa Tanácsot és az EBESZ-t. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy még megmenthető, de erre kevés az esély.

„Nyilvánvaló, hogy a globalizáció modellje, amelyet nagyrészt a nyugati országok alakítottak ki, természetesen a saját érdekeiknek megfelelően, túlhaladta a hasznosságát és mély válságban van. A nemzetközi kapcsolatok új, igazságosabb és demokratikusabb rendszere van kialakulóban, amely megfelel a világ többsége igényeinek” – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a tanácskozás részvevőihez intézett üzenetében.

Putyin szerint ugyanakkor „az országok egy jól ismert csoportja”, amely hozzászokott a világuralomhoz, semmitől sem riad vissza, hogy megőrizze csökkenő befolyását, és „szemérmetlen zsarolásba” kezdett, valamint erőszakos nyomást gyakorol, és a nemzetközi jogrendet egyfajta „szabályokon alapuló renddel” cseréli fel. Úgy vélekedett, hogy a „destabilizáló irányvonal” idézte elő az Ukrajna körüli válságot és a palesztin-izraeli konfliktus eszkalálódását.