Lázadás miatt kértek vádemelést a leváltott dél-koreai elnök ellen
A dél-koreai korrupcióellenes hivatal csütörtökön átadta az ügyészeknek a Jun Szogjol felfüggesztett elnök elleni ügyét, és vádemelést kért ellene lázadás és hatalommal való visszaélés, hadiállapot kihirdetése miatt.A magas rangú tisztviselők korrupcióját vizsgáló hivatal (CIO) közölte, hogy fel fogja kérni az ügyészeket, hogy emeljenek vádat Jun ellen felkelés vezetése, valamint hatalmával való visszaélés és mások jogaik gyakorlásában való akadályozása miatt.
Jun, akit december 14-én vád alá helyeztek és függesztettek fel a hatalomból, a múlt hét óta őrizetben van. A CIO közölte, hogy Jun őrizetbe vétele január 28-án ér véget, de arra számítanak, hogy az ügyészek kérni fogják a bíróságtól, hogy hosszabbítsa meg további 10 nappal, mielőtt hivatalosan vádat emelnének ellene.
A legfőbb ügyészség nem kívánt nyilatkozni.
Az ügyészség már vádat emelt Jun akkori védelmi minisztere, valamint a fővárosi védelmi parancsnokság, a védelmi elhárítási parancsnokság, a szöuli rendőrség és az országos rendőrparancsnokság vezetői ellen lázadás miatt.
A leváltott dél-koreai védelmi miniszter szerint a posztjáról felfüggesztett államfő nem akart teljes hadiállapotot bevezetni
A volt dél-koreai védelmi miniszter, akit lázadással vádolnak a rövid ideig tartó hadiállapot-bevezetési kísérletben játszott szerepéért, a bíróság előtti tanúvallomásában elmondta csütörtökön, hogy ő maga szélesebb körű katonai mozgósítást akart a hadiállapot keretében, de az államfő, Jun Szogjol ezt felülbírálta.
Kim Jonghjun, aki a mindössze hat óra hosszáig tartó december 3-i hadiállapot után lemondott, és jelenleg börtönben van, tanúvallomást tett csütörtökön az ország alkotmánybírósága előtt, amelynek arról kell majd döntenie, hogy visszaállítsák vagy teljesen eltávolítsák Junt a hatalomból, miután december 14-én alkotmányos vádemelési eljárást indítottak ellene.
A védelmi miniszter kifejtette: „Nem így gondoltam (a hadiállapot bevezetését), de mivel Jun elnök felülbírálta, tiszteletben tartottam a döntését, és felkészültem a végrehajtására”. Hozzátette: „Kétségeim voltak afelől, hogy a hadiállapotot egyáltalán végre lehet hajtani, ezért megkérdeztem az elnököt, hogy akkor ez most hadiállapot-e”.
Az államfő meghallgatásain nem értett egyet azzal, hogy a hadiállapot kihirdetése hiba volt. Hangoztatta: „Nem volt hiba, csak a vártnál kicsit hamarabb ért véget”.
Jun védekezésének középpontjában az áll, hogy soha nem állt szándékában katonai uralmat bevezetni, a rendeletet csak a belpolitikai patthelyzet feloldására akarta használni.
A leváltott védelmi miniszter a posztjáról felfüggesztett államfő ügyvédeinek kérdésére hangsúlyozta: az elnök elvetette azt a javaslatát, hogy mozgósítaná a Szöulban állomásozó összes katonai egységet, csak a parlament elfoglalására 7-8 ezer katonát vetne be. Megerősítette azt is, hogy javasolta néhány egység kivezénylését a fő ellenzéki párt székházához és egy baloldali közvélemény-kutató cég székhelyéhez is.
