Tagadta az „orosz konspiráció” vádját keddi parlamenti meghallgatásán a Leave.EU nevű Brexit-párti csoport első számú finanszírozója.


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A Leave.EU volt a brit EU-tagságról két éve tartott népszavazás egyik – bár nem a brit választási bizottság által elismert hivatalos – Brexit-párti kampánycsoportja, és az utóbbi hetekben az a vád érte vezetőit a brit sajtóban, hogy Oroszországtól fogadtak el segítséget kampánytevékenységükhöz.
    
Arron Banks üzletember, a Leave.EU kampánymenedzsere és első számú anyagi támogatója azonban a londoni alsóház médiabizottságának keddi meghallgatásán kijelentette: igaz ugyan, hogy a népszavazási kampány során háromszor találkozott Alekszandr Jakovenko londoni orosz nagykövettel, de „semmi valóságtartalma nincs” azoknak a sajtójelentéseknek, hogy a csoport összejátszott Oroszországgal a népszavazás eredményének befolyásolására.
    
Arra a kérdésre, hogy a Leave.EU terjesztett-e álhíreket a 2016-os EU-népszavazási kampányban – ahogy az a brit sajtóban többször is felmerült -, Banks úgy fogalmazott, hogy a csoport „szándékosan felforgató jellegű kampányt” folytatott, és nem volt idegen tőle az sem, hogy „bolondot csináljon vezető újságírókból”. 
    
Banks szerint ugyanakkor az álhírek első számú forrása Nagy-Britanniában a brit parlament.
    
Arra a kérdésre, hogy Oroszország tett-e kísérletet az EU-tagsági népszavazás eredményének befolyásolására, a Leave.EU főszponzora azt mondta, hogy „ez lehetséges”, ám ha volt is ilyen kísérlet, „az legfeljebb néhány hackerre korlátozódhatott, alacsony szinten”.
    
Ez a kérdés nemrégiben Theresa May brit miniszterelnök alsóházi meghallgatásán is felmerült.
    
Maytől, aki néhány hete az alsóház bizottságainak elnökei alkotta összekötő bizottság előtt jelent meg, megkérdezték, hogy a brit biztonsági szolgálatok vizsgálnak-e az olyan, „orosz ügynökségekhez köthető” online tevékenységet, amelynek célja a beavatkozás lehetett például a tavalyi nagy-britanniai parlamenti választásokba vagy a brit EU-tagságról tartott népszavazásba.
    
A brit kormányfő válaszában csak annyit mondott: London tudja, hogy Oroszország más országokban kísérletet tett ilyen beavatkozásra, de a brit kormánynak jelenleg nincsenek bizonyítékai arra, hogy lett volna „sikeres” orosz beavatkozás a brit demokratikus intézményrendszer tevékenységébe is.
    
A kérdést firtató képviselő, a londoni alsóház digitális, kulturális, média- és sportügyekért felelős bizottságának elnöke, Damian Collins különböző brit és amerikai egyetemi kutatóintézetek adatait idézve azt mondta, hogy elérhette a 125 ezret azoknak az oroszországi kötődésű, „célzott” tevékenységű Twitter-profiloknak a száma, amelyek aktívak voltak a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos győzelmével végződött EU-referendum kampányidőszakában, utána eltűntek. 
    
Theresa May megismételte: Londonnak ez idő szerint nincs bizonyítéka a brit demokratikus eljárásrendbe történt sikeres orosz beavatkozásra. Hozzátette: ha felmerülne ilyen bizonyíték, arra a brit kormány „robusztus válaszlépésekkel” reagálna.