A plenáris ülésen elfogadott egyik határozat a gazdasági irányítással, a másik pedig az úgynevezett „zászlóshajó” kezdeményezésekkel foglalkozik. A jelenlegi válságból történő kilábalás kapcsán – és különösen a görögországi események fényében – megegyezés mutatkozik abban, hogy csak hatékony pénzügyi és gazdasági koordinációval kerülhető el a jövőben egy hasonló esemény. Emellett az EU 2020 stratégia hatékony végrehajtása érdekében is szükséges a gazdasági irányítás uniós szintű reformja.

Az új foglalkoztatási és növekedési stratégia prioritásai teljes összhangban vannak a magyar kormány elképzeléseivel, hiszen a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés beindítása, valamint a versenyképesség fokozása mind uniós, mind nemzeti szinten prioritást élvez. A célok megfelelő elérése érdekében azonban számos területen változtatások szükségesek: növelni kell, különösen a nők körében a foglalkoztatás szintjét, vállalkozásbarát környezetet kell kialakítani, a közpénzeket pedig hatékonyabban kell felhasználni. Emellett nem téveszthetjük szem elől a kohéziós politikát sem, hiszen csak ezzel teremthetjük meg a megfelelő forrásokat a gazdasági növekedéshez.

* * *

2010 márciusában már született egy európai parlamenti határozat az EU 2020 stratégia kapcsán, akkor is az Európai Tanács ülését megelőzően, hogy világos iránymutatást adjon a tagállami vezetőknek az uniós állampolgárokat képviselő európai parlamenti képviselők álláspontjáról. A frakciók mai döntésükkel orvosolták a legutóbbi, májusi plenáris ülésen kialakult akut helyzetet is, amikor a szocialisták az utolsó percben kihátráltak a néppárti és liberális frakcióval közösen megszövegezett határozati javaslat mögül, ellehetetlenítve egy egységes európai parlamenti álláspont kialakítását ebben a stratégiai kérdésben.

A határozat szerint az Európai Parlament prioritásai: gazdasági növekedés – munkahelyteremtés és a versenyképesség fokozása; a kis és közepes vállalkozások szerepe a szociális piacgazdaság fenntartásában; a belső piac kiteljesítése; „innovatív Unió” – K+F és innovációs technológia – az új munkahelyekhez szükséges új készségek; mozgásban a fiatalok – oktatás, képzés és az élethosszig tartó tanulás; az európai digitális menetrend; erőforrás-hatékony Unió; uniós energia-hatékonyság; a globalizáció kihívásaira válaszoló iparpolitika; szociális befogadás és kohézió.