Lelki megújulás és diplomáciai lépések

„Legyen a jubileum a remény felélesztésének alkalma mindenki számára! Isten igéje segít, hogy okot találjunk rá” – írta Ferenc pápa a Spes non confundit (Róm 5,5), azaz A remény nem csal meg kezdetű, a 2025-ös szentévet meghirdető bullájában. A más néven jubileumi év 2024. december 24-én, a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásával vette kezdetét, és 2026. január 6-án, vízkereszt napján annak bezárásával ér véget.

Hívek és pápák

A katolikus hagyományban a szentévnek kiemelkedő jelentősége van. A ferences és domonkos rendhez köthető lelki megújulás és megszentelődés idején a római zarándokok száma rendkívüli mértékben növekedett. Akkoriban, a XIII. század vége felé elterjedt a hívek körében, hogy a századfordulón Róma különös kegyelmek színhelye lesz, amikor a pápa a szokottnál is bőségesebben engedélyez majd búcsúkat. VIII. Bonifác pápa felismerve a közakaratot, 1300. január 22-i, Antiquorum habet kezdetű bullájával szentévet hirdetett az angolok és franciák között létrejött béke emlékére. Az egész esztendőre teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik Rómába zarándokolnak és ott Szent Péter és Szent Pál bazilikáit meglátogatva bizonyos ájtatosságokat végeznek és imádságokat mondanak el.

VIII. Bonifác pápa az első szentévet még azzal zárta le, hogy a következő századfordulón lesz ismét ilyen különleges év. Ám a hívek a fél évszázaddal későbbi zűrzavaros időkben, a pápák avignoni fogsága idején is igényt éreztek a szentévben megtapasztalt kegyelmekre, így hirdették meg 1350-ben a második szentévet. Az avignoni időszak után rövid időn belül két szentévet is tartottak (1390-ben és 1400-ban), innentől pedig 25 esztendőben rögzítették a rendes szentévek ismétlődését. Ezt a negyedszázados ciklikusságot megfelelőnek találták ahhoz, hogy minden keresztény életében legalább egy alkalommal Rómába zarándokolhasson bűnei bocsánatára.

Az idei a sorban huszonhetedik rendes szentév. Ennél azonban több szentévet hirdettek meg a történelem folyamán a pápák, az utóbbi fél évszázadban például az 1975-ös rendes és a 2000-es nagy szentéven kívül 1983 és 2015 is szentév volt. Előbbit Szent II. János Pál pápa kezdeményezte Krisztus szenvedésére és feltámadására emlékezvén, utóbbit pedig az akkor két éve megválasztott Ferenc pápa mint az irgalmasság szentévét. A szentatya mostani bullájában már előre is tekintett: „Ez a szentév egy másik, az összes keresztény számára alapvető évforduló felé mutat irányt: 2033-ban ugyanis az Úr Jézus kínszenvedése, halála és feltámadása által megvalósult megváltás kétezredik évfordulóját fogjuk ünnepelni.”

A háború tragédiája

A jubileumi év különleges lehetőség a híveknek a lelki megújulásra, a bűnbánatra és a bűnbocsánatra. „A bűnbocsánat és a bűnökért járó büntetés elengedésének az éve, a perlekedők közti kiengesztelődés, a sokféle megtérés, a gyónás és a vezeklés éve” – írta például Szent II. János Pál pápa a Tertio millennio adveniente kezdetű apostoli levelében a huszonöt évvel ezelőtti szentév előkészítéseként. Az 1500. évi szentév óta minden jubileum egyik szimbolikus cselekedete az, amikor a pápa átlépi a szent kapu küszöbét, amely a mennyei ajtó földi mása. Mint arra Vértesaljai László jezsuita szerzetes karácsonyi elmélkedésében felhívta a figyelmet, egyetemes emberi igényről van szó, amely a kapun való átlépéstől megszentelődést, a mögöttes befogadó helyen pedig oltalmat és védettséget remél – ilyen a 3300 éves mükénéi kapu is.

„Nyissátok meg előttem az igazságosság kapuit, hogy bemenjek rajtuk, és a dicsérjem az Urat. Ez az Úr kapuja, az igazak lépnek be rajta” – szóltak most is az ősi szertartás szerint a 118. zsoltár sorai, amikor a szentatya karácsony vigíliáján saját kezével megnyitotta a szent kaput. De nem csak ezt az egyet. Róma három másik nagy bazilikája (Lateráni Szent János-bazilika, Santa Maria Maggiore-bazilika, falakon kívüli Szent Pál-bazilika) mellett az olykor meglepő újításokra hajlamos Ferenc pápa másodiknak egy börtönben nyitott szent kaput. Méghozzá abban a római Rebibbia börtönben, ahol tavaly a nagycsütörtöki lábmosás szertartását a női fogvatartottakon végezte el.

A 25 pontos pápai bullában Ferenc pápa számos kérést, javaslatot és felhívást fogalmazott meg éppen a börtönben fogva tartottak, emellett a betegek, az idősek, a szegények és fiatalok érdekében. Az egyházfő reményét fejezte ki, hogy a hívek is felismerik a türelem erényének jelentőségét: „Már megszoktuk, hogy mindent és azonnal akarunk, egy olyan világban, amelyben a sietség állandó jellemzővé vált. Ráadásul az internet korában, amikor a teret és időt felváltotta az »itt és most«, a türelemnek nincs helye. Ha még képesek volnánk rácsodálkozni a teremtett világra, megérthetnénk, mennyire döntő jelentőségű a türelem.”

Ferenc pápa a háború tragédiájára is felhívta a figyelmet. „A béke utáni vágy mindenkit kihívás elé állít, és konkrét tervek megvalósítását követeli. Nem maradhatnak el a diplomáciai erőfeszítések arra, hogy bátran és kreatívan megteremtsük a tartós békét célzó tárgyalások lehetőségeit” – közölte a pápa, egyúttal a szegény országok adósságának eltörlését kérte a gazdag államoktól. Emellett felszólalt a születések számának sok országban tapasztalható aggasztó csökkenése ellen, a menekültek befogadása és a teremtett világ tiszteletben tartása érdekében is.

Nem véletlen egybeesés

Ferenc pápa kitért a szentévek egyik fő jellemzőjének számító zarándoklatokra is, hiszen a mostani jubileum mottója is az, hogy A remény zarándokai: „Az útra kelés sajátos jellemzője azoknak, akik az élet értelmét keresik. A gyalogos zarándoklat sokat segít az elcsöndesedés, a fáradozás, a lényegre törekvés értékének újra felfedezésében.” Az olasz Országos Turisztikai Kutatóintézet az idei évre Rómába 35 millió látogatóval számol, ami majdnem háromszorosa a 2023-as 13 milliónak. Ráadásul jelentős események zajlanak majd az örök városban, így például a tizenévesek jubileuma során fogja Ferenc pápa szentté avatni a 2006-ban 15 éves korában leukémiában elhunyt Carlo Acutist.

Még egy érdekességet érdemes kiemelni: idén van a 325-ben tartott niceai zsinat 1700. évfordulója, amelyen a húsvét mint mozgó ünnep kiszámolási módját is meghatározták. Ám hiába határozták meg, ha a keleti egyházban ma is használt Julianus-naptár alapján máskor van a tavaszi nap-éj egyenlőség és az utána következő holdtölte, mint a nyugaton a XVI. századtól érvényben lévő Gergely-naptár szerint. Idén azonban – ahogy Ferenc pápa fogalmazott – gondviselésszerűen éppen egy napon ünnepli a húsvétot az összes keresztény. „Legyen ez felhívás az összes keleti és nyugati kereszténynek, hogy döntő lépést tegyünk a húsvét közös dátumáról való megegyezés felé. Jó észben tartanunk, hogy sokan nem tudnak már a múltban zajlott vitákról, és nem értik, hogyan lehet megoszlás e tekintetben” – hangsúlyozta a katolikus egyházfő.