Lelki megújulásra próbálják hangolni a zarándokokat a csíksomlyói búcsún

Tímár Sándor Asztrik, a csíksomlyói kegytemplom és ferences kolostor igazgatója és Korodi Attila csíkszeredai polgármester kedden ismertette a Kárpát-medence legnagyobb zarándoklatával kapcsolatos tudnivalókat.

Tímár Sándor Asztrik elmondta: a csíksomlyói ferencesek idén „Újuljatok meg!” mottóval szervezik meg a fogadalmi nagybúcsút, melynek Felföldi László, a pécsi egyházmegye püspöke lesz a szónoka. Hangsúlyozta, hogy elsősorban a lelki megújulásra próbálják hangolni a Csíksomlyóra érkezőket.

A programról elmondta: a kegytemplomban pénteken az utazási irodákkal érkező zarándokoknak tartanak miséket, a búcsút megnyitó szentmise pénteken helyi idő szerint 18 órakor kezdődik, melyet reggelig virrasztás követ.

Pünkösd szombatján 7.30 órakor lesz szentmise a kegytemplomban, az ünnepi nagymise pedig 12.30 órakor kezdődik a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti Nyeregben, a Hármashalom oltárnál. Délután 17 órától csángó misét tartanak a Szent Péter és Pál-plébániatemplomban, majd 18 órától a kegytemplomban lesz szentmise, melyet reggelig tartó virrasztás követ.

Pünkösd vasárnapján 7, 8, 10.30 és 18 órától lesz szentmise a csíksomlyói kegytemplomban, pünkösdhétfőn 8, 10.30 és 18 órától várják a híveket.

Korodi Attila polgármester közölte: a Székelyföld és a Kárpát-medence legnagyobb ünnepére mintegy 300 ezer zarándok érkezését várják, a jeles eseményre igyekeztek a legjobban felkészülni.

Elmondta, hogy a városba minden irányból be lehet hajtani, és arra biztatta a gépkocsival, autóbusszal érkezőket, hogy a külvárosban parkoljanak, mivel a városközpont és Csíksomlyó környéke le lesz zárva az autósforgalom előtt.

A Nyeregbe a balesetveszély miatt nem lehet majd szekérrel és lóháton felmenni. A lovaszarándokok érkezését – akiknek a száma megközelíti a 300-at – pénteken 18 órára várják a Nyeregbe, ahol szentmisét tartanak a számukra. Ők viszik az imaszalagokat a Kárpát-medence és a világ minden szegletéből – emlékeztetett. Az első lovaszarándokok hétfőn este keltek útra a Maros megyei Harasztkerékről, ők a marosszéki hívek és a diaszpóra üzeneteit viszik Csíksomlyóra.

Korodi Attila a Csíksomlyó környékén a napokban látott medvékre utalva elmondta: „bátran lehet jönni”, ugyanis a búcsú körüli napokban a nagyvadak „elzarándokolnak” Csíksomlyóról a magasabb hegyvidékre.

Az elöljáró a zarándokok fogadására buzdította a helyieket, kiemelve, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú lelkületét mindig is az egymásra figyelés tette teljessé.

A magyarországi híveket szállító zarándokvonatok a Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal felújítási és villamosítási munkálatai miatt idén nem a megszokott útvonalon érkeznek Székelyföldre.

A Csíksomlyó Expressz – Székely Gyors Össznemzeti Zarándokvonat pénteken Dél-Erdélyen keresztül, Arad, Déva, Gyulafehérvár, Brassó, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda útvonalon érkezik. Aradon és Sepsiszentgyörgyön áll meg hosszabb időre, a háromszéki városban ünnepi műsorral készülnek a fogadására. A Boldogasszony zarándokvonat csütörtökön Nyírábránynál lépi át a magyar-román határt, majd Érmihályfalva, Nagykároly, Zilah, Zsibó, Dés, Déda és Gyergyószentmiklós érintésével érkezik meg Csíkszeredába.

Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újból Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.