Benyújtotta lemondását csütörtökön Dominic Raab, aki eddig a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító brit minisztériumot (DExEU) vezette. Lépését azzal indokolta, hogy nem tudja „jó lelkiismerettel” támogatni a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló, a kormány által előző este jóváhagyott megállapodástervezetet.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Ugyancsak csütörtökön lemondott Esther McVey munka- és nyugdíjügyi miniszter is, hasonló indokokkal.

Dominc Raab személyében nem egészen fél éven belül a második miniszter távozik a Brexit-ügyi tárca éléről. 

Elődje, David Davis július 9-én mondott le, azzal az indokkal, hogy véleménye szerint a kormány Brexit-politikájának iránya és taktikája miatt mind kevésbé valószínű a brit EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos arányú győzelmével végződött – népszavazás döntésének maradéktalan végrehajtása.

A DExEU-t a referendum után hozták létre, és eddig két miniszter, Davis és Raab állt az élén. Mindketten a kormányzó Konzervatív Párt Brexit-párti táborának tagjai, jóllehet nem ugyanabba a rendkívül keményvonalas Brexit-frakciócsoportba tartoznak, mint például Boris Johnson volt külügyminiszter, aki szintén a nyáron távozott tisztségéből a kormány Brexit-stratégiájával szembeni ellenérzései miatt.  

Theresa May miniszterelnökhöz intézett csütörtöki levelében Raab közölte: lemondásának egyik fő oka az, hogy véleménye szerint a Brexit-megállapodás tervezetének Észak-Írországra vonatkozó szabályozási javaslatai valós fenyegetést jelentenek az Egyesült Királyság integritására.

A levél szerint a volt Brexit-miniszter azt sem tudja támogatni, hogy a megállapodástervezet értelmében végdátum nélkül lépne életbe szükség esetén az egységes vámügyi szabályozás az Európai Unió és az Egyesült Királyság között. Raab szerint ez azt jelenti, hogy az EU megvétózhatná, ha London e szabályozási rendszerből saját döntése alapján ki akarna lépni, márpedig „soha egyetlen demokratikus ország sem vetette alá magát ilyen, kívülről ráerőltetett megkötöttségnek”.

A közös vámtérség lehetséges pótmegoldásként szerepel a tervezetben az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülésére, arra az esetre, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak végéig nem jönne létre átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről.

A konzervatív párti Brexit-tábor azonban attól tart, hogy kijelölt végdátum híján állandósulna ez a megoldás, vagyis az Egyesült Királyság meghatározatlan ideig az EU vámszabályaihoz lenne kötve, megakadályozva, hogy London önálló nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat kössön az unión kívüli országokkal.

Esther McVey, aki nem sokkal Dominic Raab után jelentette be távozását a munka- és nyugdíjügyi tárca éléről, szintén a Konzervatív Párt Brexit-táborának tagja. Lemondását bejelentő levelében közölte: megítélése szerint a Brexit feltételeiről szóló megállapodástervezet nem felel meg az EU-tagságról tartott népszavazás döntésének és Theresa May korábbi ígéreteinek sem, mivel a dokumentum alapján az Egyesült Királyság „megrekedne” az EU-val fennálló vámunióban, emellett veszélybe kerülne az ország integritása is.

Theresa May ötórás kabinetülés után, szerda este jelentette be, hogy a kormány jóváhagyta a Brexit feltételrendszeréről szóló, a tárgyalóküldöttségek által e hét elejére elért megállapodástervezetet.

A kormányfő megfogalmazása szerint a kabinet „hosszú, részletes, szenvedélyes vita” után jutott „kollektív döntésre”.

Később egyértelművé vált azonban, hogy a döntés korántsem volt egyhangú, mivel a kabinet tagjainak harmada – köztük Raab, Esther McVey, valamint Sajid Javid belügyminiszter és Jeremy Hunt külügyminiszter – komoly fenntartásait hangoztatta a megállapodástervezettel kapcsolatban.

Az 585 oldalas dokumentummal rendkívül elégedetlen a keményvonalas tory Brexit-tábor is. A szerdai kabinetülés után és csütörtökön is a párt több képviselője felvetette a kormányfő elleni bizalmatlansági indítvány kezdeményezésének lehetőségét, jóllehet egyelőre nem ismert, hogy ehhez megvan-e a kellő számú kérvény.

A Konzervatív Párt szabályzata szerint a miniszterelnök elleni bizalmatlansági szavazás elrendeléséhez az szükséges, hogy az alsóházi frakció tagjainak legalább 15 százaléka levélben kezdeményezze ezt a frakció illetékes bizottságánál. A jelenlegi létszám alapján ez azt jelenti, hogy 48 képviselőnek kellene ilyen folyamodványt intéznie a bizottság vezetőjéhez.