A cikk emailben történő elküldéséhez
kattintson ide,
vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/vilag/lemondott-merkel-109959/
Angela Merkel a párt hétfői elnökségi ülésén bejelentette, hogy lemond a CDU elnöki posztjáról, miután a hesseni tartományi választáson a CDU több mint tíz százalékot veszített az előző tartományi választáshoz képest. A dpa német hírügynökség úgy tudja, ennek ellenére kancellár marad.
Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger
Angela Merkel bejelentette, hogy nem indul újra az elnöki posztért a decemberi tisztújításon. A CDU elnökségéről lemond, de úgy döntött, hogy továbbra is kancellár marad.
A német kancellár a hesseni tartományi választás rossz eredményei után döntött az elnökségről való lemondásról. Politikai pozíciói emiatt jelentősen meggyengülnek.
A hesseni tartományi törvényhozási (Landtag-) választáson a CDU ugyan az első helyen végzett és folytathatja a kormányzást eddigi koalíciós partnerével, a Zöldekkel, de 1966 óta a leggyengébb eredményt, 27 százalékot ért el.
Több mint tíz százalékot veszített: 2013-ban még 38,3 százalékot szerzett. Ez története leggyengébb szereplése az 1967 óta, a bajor választás után egy újabb jókora pofon.
A második helyen az SPD végzett a szavazatok 19,8 százalékával, ami ugyancsak minden eddiginél gyengébb eredmény, és szintén 10 százalékpontot meghaladó visszaesés az öt évvel ezelőtti 30,7 százalékhoz képest.
A Zöldek is 19,8 százalékot szereztek, mindössze 94 szavazattal maradtak el az SPD-től. 2013-ban a Zöldekre a választók 11,1 százaléka szavazott.
A választás egyértelmű nyertese az Alternatíva Németországnak (AfD), amely 13,1 százalékos eredménnyel jutott be a wiesbadeni Landtagba. A 2013-ban alapított AfD így már országos lefedettséggel, a Bundestagban és mind a 16 tartományban rendelkezik törvényhozási képviselettel. Öt éve még nem lépte át az 5 százalékos bejutási küszöböt, a szavazatok 4,1 százalékát szerezte meg, ehhez képest Hessenben 9 százalékot erősödött.
A kispártok is profitáltak néhány százalékot a kormánypártok veszteségeiből. A liberális FDP a szavazatok 7,5 százalékát szerezte meg, 2,5 százalékkal többet, mint öt éve, amikor épphogy átlépte az öt százalékos küszöböt.
A Baloldal (Die Linke) 6,3 százalékot szerzett, ezzel 1,1 százalékot javított a 2013-ban szerzett 5,2 százalékhoz képest.
A wiesbadeni Landtagnak a többletmandátumok révén az eddigi 110 helyett 137 tagja lesz.
A CDU-nak 40, a Zöldeknek 29 mandátumuk lesz, ez együtt 69. Éppen ennyi szükséges minimálisan az abszolút többséghez, így Hessenben maradhat a CDU-Zöldek koalíció.
Hessen tartomány kormányfője, a CDU-s Volker Bouffier arra készül, hogy a vasárnapi tartományi választásokat követően is ő fogja vezetni a tartományi kormányt. A Zöldek frakcióvezetője, Mathias Wagner úgy értékelte a választást, hogy pártja világos felhatalmazást kapott arra, hogy a következő tartományi kormányban is helyet kapjanak.
Egyetlen mandátum mentette meg a hesseni kormányt.
Az SPD képviselőcsoportja 29 főből áll majd, az AfD-nek 19, az FDP-nek 11, a Baloldalnak 9 parlamenti hely jár.
Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU főtitkára vasárnap este még azt hangsúlyozta, hogy a CDU a fájdalmas veszteségekkel együtt is változatlanul az első számú politikai erő Hessenben, és megkapta a felhatalmazást egy új tartományi kormány megalakítására. A párt természetesen nem elégedett, hiszen támogatottsága csökkent, és az országos közvélemény-kutatási adatok is lehangolóak.
– Az okok ismertek, az egyik közülük egész biztosan a nyilvánosságban kialakult kép a nagykoalícióról – magyarázta a CDU gyenge szereplését Annegret Kramp-Karrenbauer. A CDU főtitkára a vitákat emelte ki, miközben a migrációs válságot nem említette, holott teljesen egyértelmű, hogy Bajorországhoz hasonlóan Hessenben is a tömeges és ellenőrizetlen bevándorlás miatt büntették meg a kormánykoalíció pártjait a választók.
Andrea Nahles, az SPD elnöke hasonlóan fogalmazott: elfogadhatatlannak nevezte a szövetségi kormány állapotát, és kiemelte, hogy a szövetségi szintű politika fejleményei nagyban meghatározták a hesseni választást, amelyen a szociáldemokraták támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. Szerinte sürgős változtatásokra van szükség a kormányban. Konkrétan ki kell dolgozni egy munkatervet, amelyhez mindhárom kormánypártnak tartania kell magát. A ciklus félidejére, 2019-re időzített számvetésen ennek a tervnek a végrehajtása alapján kell döntést hozni arról, hogy érdemes-e tovább folytatni a kormányzást – mondta a szociáldemokraták vezetője.
A bajor tartományi választást követően a CDU-n és az SPD-n belül felerősödtek azok a hangok, amelyek a kormányzó pártok gyenge szereplése miatti a személyi felelősségre vonást sürgették. Akkor még mindenki kivárt, a hesseni választás eredményétől téve függővé a továbbiakat. Most, amikor Merkel lemondott, több német lap felidézte, hogy korábban Angela Merkel többször kifejtette, a pártelnökség elválaszthatatlan a kancellárságtól, és csak akkor vállalja a kancellárságot, ha a pártja is mögötte áll. Egyelőre mégis úgy döntött, hogy kancellár marad, de politikai karrierje véget ért.
A súlyos veszteségek nyomán nem kizárt, hogy a koalícióból kitáncol az SPD, ez esetben az új választások nem kerülhetők el.