Leng a pallos Soros felett

Donald Trump amerikai elnök múlt héten arról írt a közösségi oldalán, hogy az úgynevezett Szervezett bűnözés és korrupció elleni törvény (Racketeer Influenced and Corrupt Organizations Act – RICO) érvényesítésével kellene vád alá helyezni George Sorost és „radikális baloldali fiát,” Alexander Sorost, mivel erőszakos tüntetéseket, lázongásokat szító szervezeteket támogatnak a Nyílt Társadalom Alapítványokon (Open Society Foundations – OSF) keresztül az Egyesült Államokban.

Az amerikai elnök úgy fogalmazott, „Soros és pszichopatákból álló csoportja óriási károkat okozott” az országnak. Az amerikai fősodratú balliberális sajtó egyből úgy értelmezte Trump elnök felhívását, hogy politikai ellenfeleivel akar leszámolni, hiszen Sorosék régóta a Demokrata Pártot támogatják anyagilag és ideológiailag. Akik ezért nem is hálátlanok, hiszen Joe Biden ciklusa végén a legmagasabb polgári kitüntetéssel, a Szabadság Elnöki Érdeméremmel tüntette ki az idősebb Sorost.

„Küldetésünk az emberi jogok, az igazságosság és a demokratikus elvek előmozdítása az Egyesült Államokban és szerte a világon” – reagált az OSF, felháborítónak nevezve a Sorosék elleni „fenyegetéseket”.

A Donald Trump által hivatkozott törvényt, a RICO-t 1970-ben fogadták el. A szövetségi törvény eredetileg a maffia és a szervezett bűnözés elleni fellépést szolgálta, lényege, hogy nemcsak az egyes bűncselekmények elkövetőit lehet felelősségre vonni, hanem az egész bűnszervezetet és annak vezetőit is, amennyiben bizonyítható, hogy egy szervezett keretben, visszatérő jelleggel követtek el bűncselekményeket. A törvény kiterjedhet csalásra, zsarolásra, korrupcióra, pénzmosásra, sőt akár politikai befolyásszerzésre is

Nem Donald Trump az első, akit szót emel az egyre radikalizálódó szervezetek ellen, amelyek mára önálló politikai ökoszisztémát képeznek az Egyesült Államokban és kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Az általuk képviselt ügyek közt találjuk az illegális bevándorlók védelmét, a palesztinok – vagy éppen egyenesen a Hamász – melletti, erőszakos kiállást.

Josh Hawley republikánus szenátor júniusban azzal vádolt meg két Los Angeles-i, bevándorlókat támogató NGO-t, a Coalition for Humane Immigrant Rights of Los Angeles (CHIRLA) nevű szervezetet, valamint az Unión del Barriót, hogy politikai zavargásokat szítanak az illegális migrációval szembeni hatósági fellépés ellen.

Hawley Angelica Salasnak, a CHIRLA ügyvezető igazgatójának azt írta, hiteles beszámolók arra utalnak, hogy szervezetük logisztikai támogatást és pénzügyi forrásokat nyújtott olyan személyeknek, akik zavargásokban vettek részt. Salas visszautasította Hawley állításait, szerinte a CHIRLA erőszakmentes érdekképviseletet folytat, a hatósági razziák pedig alkotmányellenesek és embertelenek. Az Unión del Barriót bizonyos Ron Gochez vezeti, a szervezet egy olyan hálózatnak a része, amelynek tagjai az utcákon járőröznek, hogy figyelmeztessék az érintetteket a bevándorlási ügynökök érkezésére, sőt, fellépjenek azok intézkedései ellen. A Hawley szenátort bíráló demokrata párti politikusok és jogvédők szerint ugyanakkor a fenti csoportok csak a véleményüket nyilvánítják ki, amihez joguk van, és nincs bizonyíték arra, hogy erőszakos tüntetéseket támogatnának. Egyébként nem ez az egyetlen kifogás a CHIRLA és társai ellen, a Hawley levelét megelőző héten ugyanis egy képviselőházi bizottság bejelentette, hogy vizsgálatot indít 200 civil szervezet, köztük a CHIRLA ellen, mert azt gyanítják, hogy a Biden-adminisztráció idején közpénzeket használtak fel jogellenesen az illegális bevándorlás elősegítésére.

Nemrég megjelent elemzésében Mike Gonzalez, a konzervatív Heritage Foundation vezető kutatója részletesen kifejtette, mit is ért a fentebb már említett hálózat, ahogy ő fogalmaz, „forradalmi ökoszisztéma” alatt. Szerinte ezen ernyő alá tartozik a Black Lives Matter (BLM-) mozgalom, valamint az erőszakos, Hamász-párti megmozdulásokat támogató globális hálózat amerikai lerakata is. Mike Gonzalez figyelmeztet, hogy e szervezeti hálózat célja nem csupán a „társadalmi igazságosság” vagy a közel-keleti ügyek képviselete, hanem sokkal inkább a kapitalizmus, a parlamentáris demokrácia és általában a nyugati civilizáció aláásása.

Az ökoszisztéma egyik kulcsszereplője az Alliance For Global Justice (AFGJ) nevű szervezet, amely szerint a liberális demokrácia puszta szemfényvesztés, mivel csak az Egyesült Államok és a NATO által vezetett birodalmat és a globális kapitalizmust szolgálja. Az AFGJ pénzügyi támogatást nyújt a palesztin Samidoun mozgalomnak, különféle BLM-csoportoknak, és részt vett az ANSWER Coalition létrehozásában is, amely valójában a Szocializmus és Felszabadítás Pártjának fedőszervezete. A magát forradalmi szocialista pártként meghatározó párt 2004-ben jött létre. Saját állításuk szerint jelenleg ötven amerikai városban van szervezetük, és aktív részesei a 2023. október 7. utáni palesztinpárti tüntetéseknek.

Maga az AFGJ is a Soros-alapítványtól és a Rockefeller Brothers Fundtól kap forrásokat, miközben Soros más szervezetei további BLM-hez kötődő mozgalmakat, valamint a Columbia Egyetemen és más campusokon tartott erőszakos tüntetések egyik szervezőjét, a progresszív zsidókból álló Jewish Voice for Peace-et, valamint az American Muslims for Palestine-t is finanszírozzák. Ez utóbbi még 200 palesztin aktivistát is az Egyesült Államokba utaztatott, hogy részt vegyenek a 2014-es, zavargásokba torkollott fergusoni BLM-megmozdulásokban, tehát átfedés is mutatkozik az ökoszisztéma által képviselt ügyek és szereplők közt. Meg kell jegyezni, van némi pikantériája annak, hogy a kapitalizmus lerombolását zászlajukra tűző szervezetek a Soros és a Rockefeller család pénzéből tevékenykednek.

Mike Gonzalez szerint négy pillére van a hálózatnak. Az aktivista csoportok szervezik a tiltakozásokat, a politikai támogatók biztosítják a jogi keretet, a donorok finanszírozzák a tevékenységeket, míg a médiacsoportok felerősítik az üzenetet. Fontos tudni, hogy az amerikai jogrendben a helyi ügyészek választások útján nyerik el a posztjukat. Soros és társai hosszú évek óta beavatkoznak a helyi ügyészek választási kampányába és óriási pénzekkel támogatják a baloldali jelöltet. Megválasztása után aztán az új ügyész elnézően lép fel az illegális migrációt, drogot, vagy erőszakos tüntetéseket érintő ügyekben.

Mike Gonzalez szerint a rendszerben résztvevők közös célja egyenesen „az amerikai életforma” lerombolása, mindebben pedig az aktuális ügyek – a feketék jogvédelme, George Floyd halála, Izrael palesztinai fellépése – csak az ürügyet jelentik. Idézi Manolo De Los Santost, a People’s Forum igazgatóját, aki 2023 decemberében kijelentette: „amikor legyőzzük Izraelt és az amerikai birodalmat, tudni fogjuk, hogyan kell szétverni a kapitalizmust itt, az Egyesült Államokban”.

Donald Trump felhívását a RICO-törvény érvényesítésére nem követték bejelentések, azt az igazságügyi minisztérium sem kommentálta érdemben. Jogilag ugyanis nincs reális esélye annak, hogy a fellépés sikeres legyen. A büntetőeljárást az igazságügyi minisztérium, illetve államügyészek indíthatják meg. Noha a főállamügyészt az elnök jelölheti, sem a tárcának, sem neki nem adhat utasítást egy eljárás megindítására, csak áttételesen, politikai prioritások meghatározásával, illetve elnöki rendeletekkel terelheti a neki tetsző irányba a szövetségi szervek tevékenységét.

Magánszemély indíthat polgári pert a RICO értelmében, ha bizonyítani tudja, hogy a szervezett bűnözés konkrét anyagi kárt okozott neki. A Soros-alapítvánnyal szembeni kritikák politikai természetűek, igaz, Donald Trump akár tudhat is olyan konkrét bűncselekményekről – vesztegetés, pénzmosás stb. – ami valóban a RICO hatálya alá tartozik. De összességében elmondható, hogy az elnöknek alapvetően csak politikai eszközei vannak a Soros-hálózattal szemben. Valószínűtlen tehát, hogy Trump elnök az idősebb vagy ifjabb Sorost börtönbe juttassa, ugyanakkor az már most is igaz, hogy az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) átalakításával a republikánus elnök Sorosék nemzetközi NGO-hálózatára már jelentős csapást mért.