Lengyel kormányszóvivő: az igazságügy szervezése belügy
Az igazságügy szervezése az Európai Unió tagállamainak belügye, nem vonatkozik rá az uniós alapszerződés – hangsúlyozta kedden a lengyel kormányszóvivő az Európai Bizottság előző napi, egy új lengyel törvényjavaslatra vonatkozó állásfoglalására reagálva.
Piotr Müller azzal kapcsolatban nyilatkozott a lengyel közszolgálati rádiónak, hogy az Európai Bizottság (EB) szóvivője, Christian Wigand hétfői sajtóértekezletén közölte: a brüsszeli testület elemezni fogja, hogy a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt által múlt héten a parlamentbe benyújtott, a bírósági rendszerről szóló újabb törvénymódosítási tervezet megfelel-e az uniós jognak.
Müller szerint az igazságügy szervezése belpolitikai ügy, nem vonatkozik rá az EU alapszerződése. A kormányszóvivő szerint az uniós szervek ez ügyben hatáskörük kiterjesztésére törekednek.
Aláhúzta: a szóban forgó lengyel tervezet célja, hogy rendezze az igazságügy helyzetét.
A múlt csütörtökön benyújtott törvénymódosítási tervezet fegyelmi intézkedéseket tesz lehetővé az olyan bírák esetében, akik politikai tevékenységet folytatnak, illetve nyilvánosan megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezését. Az előterjesztők más európai országokban érvényes hasonló megoldásokra hivatkoznak.
A PiS a tervezettel arra reagált, hogy december elején a legfelsőbb bíróság munkaügyi kamarája kétségbe vonta ugyanazon intézmény másik testületének, az új fegyelmi kamarának a létjogosultságát, az európai jog felsőbbrendűségére és jogállamisági elvekre hivatkozva.
A munkaügyi kamara szerint a fegyelmi kamara tagjai nem függetlenek a lengyel kormánytól. Erre hivatkozva a legfelsőbb bíróság szóvivője arra hívta fel a különféle szintű lengyel bíróságoknak a PiS-kormányzás idején kinevezett tagjait, hogy vegyék fontolóra munkájuk felfüggesztését. Az utóbbi időben az államfő által kinevezett bírák státuszát egyes fellebbezési eljárások során egyes bíró kollégáik is megkérdőjelezték.
A kormányszóvivő megengedhetetlennek nevezte, hogy Lengyelországban párhuzamos igazságügyi rendszerek jöjjenek létre. Hangsúlyozta: a lengyel alkotmány értelmében a bírákat az államfő nevezi ki, ő dönti el véglegesen, ki bíró, és ki nem.
A PiS törvénytervezete a bírói szervezetek és a lengyel ellenzék szerint veszélyezteti a bíróságok függetlenségét. Donald Tusk volt lengyel kormányfő, az Európai Tanács korábbi és az Európai Néppárt jelenlegi elnöke szombaton ez ügyben tüntetések szervezésére hívta fel a lengyeleket, keddi Twitter-bejegyzésében pedig „kemény ellenállást” sürgetett.
Andrzej Duda elnök hétfőn a tervezet kapcsán elmondta: a demokrácia érdekében olyan megoldásokra van szükség, amelyek biztosítják a politikától független bíráskodást.
