„Lengyelország banánköztársaságra emlékeztet”

– A liberális ellenzék hatalomra kerülése Varsóban rövid idő alatt meghozta az addig visszatartott uniós forrásokat. Magyarországon is a kormányváltást célozzák a jogállamisági eljárások?

– Nyolc évvel ezelőtt, amikor a Jog és Igazságosság megnyerte a választásokat, az uniós intézmények már a kormányalakítást megelőzően megkezdték a támadást. Mára az Európai Unió annyira demoralizált lett, hogy az intézményei semmilyen standardokat nem követnek már. Ez tiszta politika, ráadásul pártpolitika, hiszen az Európai Unió a baloldal kezében van. Az elméletileg jobboldali Európai Néppártnak már nincs saját agendája, a baloldalt követi. Aki ezt a hatalmi monopóliumot veszélyezteti, legyen az Magyarország, Lengyelország vagy Olaszország, az ellen azonnal megindítják az offenzívát. Ne feledjük, Ursula von der Leyen nyíltan megfenyegette az olaszokat a választások előtt. Csúf az egész.

– A Magyarországot ért kritikák esetében is azt látjuk, hogy egyre kevésbé leplezett a politikai szándék.

– Valóban egyre nyíltabb, ráadásul a brutális fellépésükhöz szép szavak, kenetteljes nyelvezet társul. Mára már tényleg vak, aki nem látja ezt a kettősséget. Ami a jogállamiságot illeti, Lengyelország egy banánköztársaságra hasonlít. Nem tisztelik az alkotmányt, nem tisztelnek semmit. Erre azt mondják az EU-ban, hogy sokat fejlődött a jogállamisági helyzet. Ennyire ostobák, vagy csak hazudnak?

– Említette, hogy a Néppártnak nincs saját programja. Manfred Weber EPP-elnök ugyanakkor időről időre konzervatívabb hangot üt meg – jobboldali fordulat várható, vagy ezzel csak megosztani akarja a tőle jobbra állókat, azaz a Jog és Igazságot is soraiban tudó Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) és Identitás és Demokrácia pártcsaládokat?

– Vannak ilyen megfogalmazásai, de a lényeges kérdésekben, mint a házasság, a család, vagy az LMBT a baloldalt követi a Néppárt. Sőt, Európa centralizációja ügyében is. Így márpedig nem működhetünk együtt a Néppárttal, mert mi több hatalmat akarunk a nemzetállamoknak, miközben ők az intézményeknek adnának több hatalmat. Ebben egyetértenek a baloldallal, a liberálisokkal és a zöldekkel. Meg akarják-e osztani a jobboldalt? Igen. Most éppen Giorgia Meloni pártjának, az Olaszország Testvéreinek udvarolnak, a Jog és Igazságosságot pedig marginalizálni akarják. Az Identitás és Demokrácia szerintem most még erősebb lesz, mint korábban, de politikai karanténban tartják őket, és az Alternatíva Németországnak párttal való szakítás sem változtat ezen.

– Mire számít, a Fidesz az ECR-hez fog csatlakozni vagy egy nagy jobboldali frakció létrejöttét ambicionálja majd?

– Nem hiszem, hogy lesz nagy frakció. A Fidesz valószínűleg az ECR-hez akar majd csatlakozni, ez korábban is így volt, de a dolognak vannak akadályai mindkét részről. Vannak frakciók a pártcsaládban, amelyek nem örülnének a Fidesz csatlakozásának, főleg azért, mert annyira negatívan ír róluk a fősodorbeli média. Tehát nem azért, mert ők maguk azt gondolnák, hogy a Fidesz vagy Orbán Viktor rossz, hanem a sajtó támadásai, a róluk kialakult kép miatt. A lengyel és – valószínűleg – az olasz delegáció támogatni fogja a csatlakozást. Az ECR a természetes környezet a Fidesznek jelenleg.

– A mostani Európai Parlament megalakulásakor, 2019-ben, a Néppárttól a szélsőbalig terjedő egységben akadályozták meg, hogy az ECR és az ID megkapja a neki járó tisztségeket. Most könnyebb lesz?

– A lengyeleknek biztos nem lesz könnyebb. Kaphatunk mondjuk második, harmadik, negyedik alelnöki tisztséget a szakbizottságokban de bizottsági elnöki posztot, vagy parlamenti alelnökséget nem.

– Milyennek látja most a visegrádi négyek együttműködését? Működik a csoport?

– Nem, és ez rossz hír, mert nem olyan rég, amikor még jól működött az együttműködés, tudom mennyire irritálta nyugat-európai partnereinket, főleg Németországot. Emlékszem egy beszélgetésre Angela Merkel egykori német kancellárral, ahová Jarosław Kaczyńskit, a Jog és Igazságosság elnökét kísértem el. Merkel hangot adott annak, mennyire zavarja a V4, én pedig azt mondtam magamban, hogy ez jó, hiszen kihívókként, versenytársakként tekint ránk. Továbbra is megvan bennünk a képesség, hogy aktívabbak, befolyásosabbak legyünk.