Lengyelország és a jogállamiság

Lengyelország ugyanúgy ragaszkodik a jogállamisághoz, mint az Európai Unió – reagált Mateusz Morawiecki kormányfő szerdán arra, hogy Európai Bizottság (EB) kezdeményezte a hetes cikk szerinti eljárás elindítását Varsóval szemben.

A Brüsszel által kifogásolt igazságügyi reform nélkülözhetetlen Lengyelországban – hangsúlyozta Morawiecki a lengyel miniszterelnöki hivatal Twitter-fiókjára feltett nyilatkozatában. A Varsó és az Európai Bizottság közötti párbeszédben „nyitottságra és becsületességre van szükség” – tette hozzá.

Mint írta, bízik abban, hogy Lengyelország szuverenitása összeegyeztethető az egységes Európa eszméjével.

A lengyel kormányfői hivatal szóvivője ezt követően megerősítette: Morawiecki január 9-én tárgyal Brüsszelben az EB elnökével, Jean-Claude Junckerrel.

Az EB döntését, miszerint az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást indítanak el, egyúttal három hónapot adva Varsónak a brüsszeli testület által szerdán megfogalmazott újabb ajánlások megvalósítására, több lengyel politikai vezető politikai indíttatásúnak minősítette.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter ebben az összefüggésben rámutatott: a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által kifogásolt megoldásai más uniós tagállamokban is léteznek. Aláhúzta: Lengyelország akkor lesz az EU számottevő tagja, ha jól működő bíróságai lesznek.

Politikai, nem pedig jogi jellegűnek minősítette a lépést a lengyel külügyi közlemény is, mely szerint az EB döntése „szükségtelenül megterheli a kölcsönös kapcsolatokat”. A lengyel külügyminisztérium aláhúzta: Varsó mindig kész a párbeszédre az EB-vel, ezt Morawiecki a legutóbbi EU-csúcstalálkozón megerősítette, és „pozitív visszhangra talált”. A közlemény ezzel a már korábban beharangozott Juncker-Morawiecki találkozóra utalt.

Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára a PAP hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte: az EB „gyakorlatilag elszánta magát arra, hogy egyoldalúan beszüntesse a párbeszéd jelenlegi szakaszát, melynek folytatására a lengyel kormány készen állt”.

Rámutatott: Lengyelországban még nem ért véget a két kifogásolt bírósági törvény jóváhagyási folyamata, hiszen Andrzej Duda elnök még nem írta alá ezeket. Szczerski szerint az EB-t terheli majd a felelősség a szerdai döntés „érdemi megindoklásáért, valamint hosszú távú következményeiért”. Frans Timmermans, az EB első alelnöke egyébként arra hivatkozott szerdán, hogy a lengyel államfői hivatal korábban már kilátásba helyezte a jogszabályok aláírását.

Beata Mazurek, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője, valamint Ryszard Czarnecki, az Európai Parlamentnek a PiS soraiból megválasztott egyik alelnöke arról is beszélt, hogy Brüsszel a jogállamisági eljárással nyomást gyakorol Lengyelországra, amely nem hajlandó az uniós menekültelosztási kvóta elfogadására.

Mazurek emellett meggyőződését fejezte ki, hogy a hetes cikk szerinti eljárás végén esetleg Lengyelország ellen kiszabandó szankciókat – melyek elfogadása előtt az EU-tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség – Magyarország ellenezni fogja.

A fejleményeket kommentálva Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) krakkói látogatáson tartózkodó lengyel elnöke kijelentette: az EB döntése annak következménye, hogy a PiS a parlamenti többség birtokában „fölérendeli magát a jognak”. Ez a hozzáállás a gyakorlatban megszünteti a bíróságok függetlenségét – jegyezte meg a politikus, hangot adva azon reményének, hogy a varsói kormány „észhez tér, és nem keres minden áron konfliktust ott, ahol egyszerűen nincs igaza”.

Tusk – aki szerint a közeljövőben nem várható a szankciók kiszabása Lengyelország ellen – ígérte: mindent megtesz azért, hogy származási országát „ne érjék ilyen büntetések”. Komolynak minősítette viszont PiS-kormányzás politikai következményeit, szerinte Európában „már most olyan államnak tekintik Lengyelországot, mint amely saját akaratából valahogy nem illeszkedik be az EU-ba”.

Tusk pártja, a fő lengyel ellenzéki erőt adó Polgári Platform nevében nyilatkozó Rafal Trzaskowski volt külügyminiszter-helyettes szerint a PiS kormány „az európai integráció peremén találta magát”, „képtelen volt érvei meggyőző bemutatására”. Trzaskowski szerint a PiS még mindig visszavonhatná „a bíróságok függetlenségét sértő” törvényeit, máskülönben – mint mondta – „nagyon kemény következmények”, elsősorban az ET-beli szavazati jog megvonása várhatók.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai Bizottság döntését elképesztőnek nevezte, amely súlyosan sérti Lengyelország szuverenitását.

Elfogadhatatlan – folytatta a politikus -, hogy Brüsszel nyomást gyakorol szuverén tagállamokra, és önkényesen megbüntet demokratikusan megválasztott kormányokat.

Igazságtalannak nevezte, hogy a bizottság semmit nem tesz akkor, amikor egyes európai tagállamok nem tartják be az európai szerződéseket, majd „politikai alapon eljárást indít” a lengyel kormány ellen.

Ez a kettős mérce tipikus esete, és amit most az Európai Bizottság tesz, az ellentétes az európai értékekkel – jelentette ki a kormányfő helyettese.

Azt is kiemelte, hogy Közép-Európa és benne Lengyelország ma az európai gazdasági fejlődés motorja, Európának szüksége van Lengyelországra.

„A lengyel-magyar barátság és a magyar kormány elkötelezettsége a szerződések mellett egyaránt arra kötelez minket, hogy minden fórumon ellenezzük a bizottság lépését” – mondta Semjén Zsolt, hozzátéve: a magyar kormány ma és a jövőben is határozottan kiáll Lengyelország mellett, „megvédjük Lengyelországot egy igazságtalan, koncepcionális politikai eljárással szemben”.

Az MTI-nek arra a kérdésére, miszerint ez jelentheti-e azt, hogy Magyarország megvétózza majd a lengyelek elleni döntést, a miniszterelnök-helyettes igennel válaszolt.

(MTI)