A TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízióban Kaczynski úgy nyilatkozott: a népszavazás „nagyon fontos (…) azért, mert Lengyelország és a lengyelek sorsát dönti el, azt, hogy élhetnek-e biztonságos, békés országban”.

Hirdetés

A népszavazást a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) javasolta azt követően, hogy az uniós tagországok belügyminisztereinek június eleji értekezletén előzetes megállapodást született a migránsok Európai Unión (EU) belüli áthelyezését célzó, kötelező szolidaritási mechanizmusról.

Piotr Müller kormányszóvivő korábbi nyilatkozata szerint a népszavazáson az állampolgároknak egy kérdést tennének fel, amely arra vonatkozna, hogy Lengyelországnak bele kell-e egyeznie a migránsok kötelező áthelyezésébe.

A lengyel parlamenti alsóház (szejm) péntek este megszavazta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tenné a népszavazás megtartását a parlamenti választások napján. A jogszabály most az ellenzéki többségű szenátus elé kerül. Az őszi parlamenti választások időpontjáról Andrzej Duda lengyel államfő még nem döntött.

Korábban írtuk

A migrációról szóló népszavazás és a parlamenti választások párhuzamos megszervezését a fő lengyel ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) bírálja, és ellenzi a második legnagyobb ellenzéki frakció, a Baloldal is. Az ellenzéki pártok közül viszont a jobboldali Konföderáció és a Kukiz´15 tömörülések támogatják a megoldást.

Donald Tusk, aki a KO legnagyobb pártjának, a Polgári Platformnak az elnöke, szombaton kijelentette: a PiS „cinikusan, kizárólag a választások miatt találta ki” a migrációs népszavazást. A kormánynak nincs „valódi migrációs politikája” – vélekedett Tusk.

Június végén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a tervezett népszavazásra utalva kijelentette: kormánya „több millió lengyel állampolgár nevében” elutasítja majd az uniós migrációs mechanizmust.

A mechanizmust Lengyelország és Magyarország sem az uniós belügyminiszterek június eleji, sem az állam-, illetve kormányfők június végi értekezletén nem támogatta.