Lengyelország és Magyarország erős Európát akar
"Az is világos, hogy az erős Európának erős tagállamokon és erős régiókon kell alapulnia".Lengyelország és Magyarország erős Európát akar, olyat, amely képes megvédeni magát, saját határait, polgárainak biztonságát – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Varsóban, miután Jacek Czaputowiczcsal, a lengyel diplomácia vezetőjével tárgyalt.
Fotó: MTI, KKM/Szabó Árpád
A megbeszélést követő közös sajtóértekezleten Szijjártó Péter elmondta: a magyar kormány kinevezését egy nappal megelőző látogatással a lengyel-magyar kapcsolatok súlyát akarta aláhúzni. Jacek Czaputowiczcsal két olyan ország képviselőiként találkozhattak, amely „véd- és dacszövetségben van”. Ebben az összefüggésben utalt a mindkét országot az utóbbi időben ért brüsszeli bírálatokra.
Mindkét ország képviselői erős Európát akarnak – folytatta, hozzáfűzve: „de az is világos, hogy az erős Európának erős tagállamokon és erős régiókon kell alapulnia”. Éppen ezért az erős Lengyelországra és erős Magyarországra épülő Közép-Európa igenis Európa érdeke – fűzte hozzá.
Czaputowicz szerint hasonló Európa-víziója van az egész visegrádi csoportnak is, versenyképes, nem protekcionista, a nemzeti parlamentekben gyökerező legitimációval rendelkező, demokratikus EU-t akarnak.
A lengyel külügyminiszter hasonlónak nevezte a lengyel és a magyar álláspontot az EU fő kérdéseiben, köztük a 2020 utáni uniós keretköltségvetésre vonatkozóan. A két ország törekedni fog a kohéziós alap és a közös agrárpolitika folytatására, „látva emellett más uniós kérdéskörök fejlődésének fontosságát is”.
Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Magyarország kész-e megvétózni a 2021-2027-es uniós költségvetést, ha a források kifizetését jogállamiság normák betartásához kötik. Leszögezte: míg a kohéziós források odaítélése minden hétéves költségvetési keret készítésekor a viták fókuszában állt, újdonságnak számít, hogy „egyesek a meglévő objektív feltételek mellé szubjektív jogállamisági kritériumokat is társítani kívánnak az EU-s források lehívásánál”.
Magyarország ebben kísérletet lát „egy politikai zsarolási potenciál kiépítésére”, s „nagyon európaiatlan”, az európai értékekkel ellentétes kezdeményezésnek tartja ezt – húzta alá Szijjártó. Rámutatott: az európai jogszabályok világosan beszélnek az uniós források lehívásának módjáról. „Ha ezen valaki változtatni akar, ennek egy világos jogi procedúrán kell keresztül menni” – jegyezte meg.
„Nyugati barátaink úgy állítanák be a forrásokat, mintha ezek valami humanitárius segélyek lennének”, mintha „az ő jó fejségüknek köszönhetnénk, hogy ezeket megkaptuk” – jelentette ki.
Aláhúzta: e források az uniós alapszerződések révén járnak. Felidézte: EU-csatlakozásakor Magyarország és Lengyelország megnyitotta piacait a nyugati vállalatok előtt, e piacokon nyugati vállalatok „óriási profitokra tettek szert”, Magyarország esetében „minden egyes érkező 1 eurónyi forrásból 70 eurócent visszamegy a nyugat-európai cégeknek”.
Czaputowicz hozzáfűzte: az uniós költségvetést egyhangúlag kell elfogadni, ha e kapcsán akadnának „igazságtalan, átláthatatlan vagy az alapszerződésekkel ellentétes szabályok” – mint amilyen szerinte a jogállamiságra vonatkozó – alig várható, hogy az ilyen költségvetés az összes tagállam jóváhagyását nyeri el.
Az MTI-nek az európai uniós bővítésre vonatkozó kérdésére válaszolva Szijjártó Péter elmondta: a magyar álláspont az, hogy a nyugat-balkáni országok EU-integrációs folyamatát fel kellene gyorsítani. Elégedetlenséget fejezte ki azzal, hogy az Európai Bizottság 2025-öt jelölte meg csatlakozásuk céldátumaként, és szorgalmazta: Montenegróval és Szerbiával még idén nyissanak meg minden tárgyalási fejezetet, ezzel a többi nyugat-balkáni ország csatlakozási folyamata is kaphatna lendületet.
Rámutatott: a Nyugat-Balkánon történelmi feszültségek vannak, ezeket szerinte az európai és az euroatlanti integrációval lehetne a leginkább feloldani.
A nyugat-balkáni integráció geopolitikai jelentőségét kiemelte Czaputowicz is. „Ha nem lesz jelen abban a térségben az EU, jöhetnek más szereplők is, akik nem mindig az európai biztonságot részesítik előnyben” – jelentette ki. Fontosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság megjelölt egy csatlakozási időtávlatot, „akkor is, ha távoli”. Leszögezte: Lengyelország „teljességgel támogatja a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozási törekvéseit”.
