Brüsszel nem tűr ellentmondást
Lengyelország, sírni fogsz!
A varsói kormány úgy érzi, zsarolják. Hiszen nem kapja meg az uniós pénzét, azt a 35,5 milliárd eurós összeget, amelynek az EU helyreállítási büdzséjéből és kedvezményes hitelkeretéből kellene érkeznie. Brüsszel ugyanazt a forgatókönyvet alkalmazza a lengyelek, mint a magyarok ellen. A lengyelek annak ellenére nem kapnak pénzt, hogy háromnegyed éve aláírták, lemondanak a kormány legfőbb politikai céljáról, az igazságügyi rendszer átalakításáról.
A 2015-ös parlamenti választásokra készülő lengyel jobboldali párt, a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság (PiS) egyik legfontosabb kampányígérete az igazságügyi rendszer átalakítása volt. A bíróságokon ugyanis sorra születtek a politikailag félrehúzó, a balliberális oldalnak kedvező ítéletek, amely gyakorlatot a kormány fegyelmi kamara megalakításával próbált megszüntetni. A módszer kezdettől a brüsszeli bürokrácia ellenszelében haladt, tavaly pedig az uniós pénzek folyósítását is az igazságügyi reform feladásához kötötték.
A változtatás jegyében az igazságügyi rendszeren belül létrehozott fegyelmi kamarának joga van a bírák elszámoltatásához. Ez a bizottság eddig összesen hatszáz bírát távolított el a pályáról különféle szakmai hibák miatt. Az Európai Unió konzervatívellenes indulatait tovább szította, hogy a lengyel választáson vesztes Donald Tusk, a liberális Polgári Platform (PO) addigi vezetője az Európai Tanács, majd az Európai Néppárt elnökeként folyamatosan hergelt Brüsszelben a Kaczyński-féle varsói kabinet ellen. Csak nemrég tért haza az unióból, most ő a lengyel ellenzék vezéralakja. Már el is kezdte az októberre kiírt parlamenti választási kampányát, a hagyományokhoz híven brutális stílusban. A felmérések szerint a kormánykoalíció jelenleg 38 százalékon áll, az ellenzék 28-29-en.
A lengyeleknek járó uniós pénz visszatartását a bírósági fegyelmi kamara feloszlatásához köti Brüsszel, külön kiemelve azt a kifogását, hogy a bizottságba kormányzati delegáltak is kerültek. Egyébként van más gond is a regnáló kormánnyal, például a szigorú abortusztörvény, a média lengyelesítése vagy az úgynevezett LMBTQ-mentes körzetek, közterek, boltok eltűrése. Utóbbi mellesleg alulról jövő kezdeményezés, a részt vevő kereskedelmi egységek a bejáratnál elhelyezett matricával jelzik a tiltást.
Lengyelországban tavaly decemberben 16,6 százalékos volt az infláció mértéke, éves szintje pedig 14,4 körül mozgott. Tavalyelőtt 6,8 százalékos bővülést produkált a gazdaság, ez tavaly jelentősen visszaesett, de vannak hitelminősítők, amelyek ettől még 4,5 százalékos gazdasági fejlődést várnak a lengyelektől 2023-ra. A varsói kormány óvatosabb a nemzetközi válság miatt, a hírek szerint úgy 2 százalékra kalibrálja a GDP idei növekedését. És azt ígéri, hogy 9 százalékra csökkenti az inflációt. Mindezt azért lényeges áttekinteni, hogy tudjuk, fontos az uniós pénz Varsónak. Különösen, hogy az ország LNG-portálokat épít, sőt hat atomreaktort is, és nemcsak megduplázná 140 ezer fős hadseregének létszámát, de rendkívüli fegyverfejlesztési programba és fegyvervásárlásokba is kezdett. Varsó a jelenlegi 2,4-ről a GDP 5 százalékára akarja emelni katonai kiadásait, elrettentendő a szomszédságában háborúzó feleket.
Ezért 2022 tavaszán a lengyel kormány engedett a bírósági fegyelmi kamarával kapcsolatos brüsszeli követeléseknek. Így joggal számíthatott arra, hogy néhány hónapon belül meg is kapja a 35,5 milliárd eurót. Bár az EU elfogadta a lengyel helyreállítási tervet, a kifizetésre mégis nemet mondott. Nem volt ugyanis elég, amit a lengyelek ígértek, Brüsszel követelte az elbocsátott 600 bíró automatikus visszavételét is. Végül Brüsszel nemhogy nem küldött pénzt, de fenntartotta azt a napi egymillió eurós büntetést is, amit az Európai Unió Bírósága rótt ki korábban Lengyelországra. Sőt még az is felvetődött, ha annyira makacskodnak a lengyelek, akkor csökkentik, akár vissza is tarthatják azt a becslések szerint 76,5 milliárd eurós összeget, ami a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban járna Varsónak a felzárkózási alapból.
Ezután új törvénymódosítási javaslat született, amely igyekszik megfelelni Brüsszelnek, de a koncepció szuverenitási vitákhoz vezetett a kormánykoalíción belüli. Ezt a vitát zárta le végül a szejm, vagyis a lengyel parlament múlt hét végén született úgymond „pozitív” döntése. Megint felcsillant tehát a remény, amelyet Varsó egyébként annak kapcsán is dédelgetett, hogy a majd 9 millió ukrán menekülttel szembeni jóindulatú, segítőkész magatartása – akik közül 3-4 millióan az országban is maradtak –, valamint az Ukrajnának szállított bőséges fegyverkontingensek és az Oroszországgal szembeni szankciók támogatása semlegesíti az unió fenntartásait.
De nem így történt.
A Brüsszeltől várt 35,5 milliárd euró a lengyel választási kampány tengelyébe is bekerült. Úgy fest, ha a kormánykoalíció megkapja az uniós pénzt, akkor biztosan megnyeri az októberi választásokat. Ha nem kapja meg, akkor a Tusk-féle liberális PO és a köré csoportosuló ellenzék komoly esélyt kap a győzelemre. Hiszen Tusk azt ígéri, hogy már csak az ő uniós múltja és kapcsolatrendszere okán is könnyedén lezárhatja azt a vitát, amit most a PiS vezette kormánykoalíció vív az EU-val. Várható tehát, hogy Brüsszel újabb és újabb kifogásokkal igyekszik majd egészen októberig visszatartani a 35,5 milliárd eurót, hátha ezzel megbuktathatja a nemzeti kormányt és győzelemre segítheti a Tusk vezette ellenzéket.
A nemzeti kabinet persze nem teszi fel a kezét. Egyrészt azzal fenyegetőzik, hogy ezek után minden uniós intézkedést megvétóz. Másrészt feltűnően nem uniós gyártóktól, hanem Dél-Koreából és az Egyesült Államokból szerzi be hadserege számára a modern fegyverzetet. Harmadrészt pedig háborús jóvátételt követel az uniós politikát meghatározó Németországtól. Ennek az összege becslések szerint eléri az 1330 milliárd eurót (532 ezer milliárd forint). A német vezetés határozott nemet mondott a követelésre, mire Varsó az amerikai kongresszushoz fordult, tulajdonképpen feljelentette Washingtonban Németországot. Megolajozandó a kongresszusi gépezetet, a rakéták után most készségesen beengedi az országba az amerikai szárazföldi erők egyik ötszáz harckocsiból álló dandárját.
A háború nem osztja meg a lengyel társadalmat, amely információink szerint beletörődött az áremelkedésekbe is, a hitelminősítők pedig stabilnak ítélik a gazdaságot, dicsérik, hogy az ország relatíve alacsonyan tudja tartani az államadósságát. Mindennek ellenére a forinthoz hasonló, mesterkélt támadás éri a lengyel valutát is. Októberben minden a választók bölcsességén múlik majd. Persze az ellenzék győzelme után sem szűnne meg Lengyelország háborús részvétele Ukrajna oldalán. Sőt. Donald Tusk a progresszió jelszavával simán betuszkolná az országot az Európai Egyesült Államokba, a lengyelek pedig újra elsirathatnák elveszített függetlenségüket.
